- Triquetra

Tegnap előtt elkészült az új albumom 10. dala, ami a Triquetra névre hallgat. Egyelőre nem akarok sokat elárulni a muzsikáról, majd ha kijött az album, közlök háttérinfókat. Legyen elég annyi, hogy közel fél évig készült (jó, mert lusta vagyok). Linket sem adok hozzá, majd meghalljátok, ha eljön az ideje (bár, aki jó helyen keres, az talál).
Jelenleg a címadó dalon (In Fusion with Music Part II) és az outro-n (Fine) dolgozom. Amint ezek elkészülnek...

Triquetra Promo

- OceanLab - Sirens of the Sea

Mai házi specialitásunk:
Vegyünk egy Angliában tanuló finn egyetemistát meg a brit évfolyamtársát, egészítsük ki egy feltörekvő producerrel, hagyjuk állni néhány évig, majd szórjuk rá a befutott énekesnőt. Jó étvágyat az OceanLab-hez!
Hozzávalók: Justine Suissa, Paavo Siljamaki, Jonathan "Jono" Grant, Tony McGuiness.

Paavo a középsulis évei alatt átélt fergeteges partik hatására döntött úgy, hogy ő is megpróbálkozik a zeneírással. Később, hazáját elhagyva a westminsteri egyetemen megismerkedett a zenész családból származó Jono Grant-tel és úgy döntöttek legalább egy track erejére összedugják a fejüket. Aztán ennél tovább mentek, nem haboztak, sebtiben megalapítottak egy kiadót is, az Anjunabeats-et. Első számuk, az Anjunabeats Volume One rögtön felhívta a nagykutyák (Paul Oakenfold, Pete Tong, Paul van Dyk) figyelmét. 2000-ben Tony McGuiness a két fiatal segítségét kérte egy remix elkészítéséhez. A feladat Chakra - Home című dalának remixelése volt, melyet olyannyira sikeresen oldottak meg, hogy hetekig az angol toplisták élén trónolt a szám. McGuiness a sikeren felbuzdulva végleg csatlakozott a két egyetemistához, így megalakult az Above & Beyond nevű formáció. A csapat nevét Jono egyik posztere ihlette, melyen a szintén Jono Grant névre hallgató amerikai motivációs tréner volt látható, a mottója pedig a következő: Above & Beyond.
2001-ben, egy fülledt ibizai nyáron állt be a fiúk mellé az akkor már igen sok neves producerrel dolgozó énekesnő és dalszövegíró, Justine Suissa. Rögtön létre is hoztak egy állandó formációt, az OceanLab-et. Még abban az évben ki is jött első közös daluk, a Clear Blue Water. A track ihlette az OceanLab nevet, legalább is annak Ocean részét, a Lab pedig (háhá) a Steinberg kiváló vágóprogijának, a WaveLab-nek a nevéből származik. Az eltelt hét évben olyan nagyszerű zenékkel örvendeztették még ők négyen a rajongókat, mint a felejthetetlen Satellite, a Sky Falls Down vagy a Beautiful Together. Már 2004-ben bejelentették a szerzői albumot, ám csak két évvel később, az Above & Beyond debüt album, a Tri-State után kezdtek el rajta dolgozni.
Most, 2008 júliusában végre megjelent a 100%-ig OceanLab album, a Sirens of the Sea.

Az album előhírnöke tavaly érkezett meg a nagyközönséghez, mégpedig egyből a címadó dal, a Sirens of the Sea. A lágy, szinte chill out-os eredeti verzióhoz Kyau & Albert, a két német fenegyerek gyorsan összedobott egy fantasztikus táncoltató verziót, amit idén a Cosmic Gate egyik tagjának, Nic Chagall-nek a zúzós remixe követett. Nem sokkal a dal után megjelent a másik nagy durranás az albumról, a Breaking Ties. Emlékszem, annak idején rongyosra hallgattam az imádni valóra sikeredett Above & Beyond Club Mix-et. Ezek után pihiztek a srácok dalkiadás tekintetében, mostanáig nem is jelent meg track az albumról (nemrég jött ki a Miracle).
Ha el kellene helyeznem az OceanLab stílusát, azt mondanám, hogy igazából Chicane és Sunlounger keveréke. Lágy, lassú, chill-out-szerű dalok, megbolondítva egy kis zongorával, Justine fantasztikus hangjával és dalszövegeivel. Ugyanakkor, ha kell, bele is tudnak csapni a lecsóba és pörgősebb, pattogósabb, igazi kis vocal trance számokat is tudnak produkálni.
Az albumon 13 szám kapott helyet (a Breaking Ties két változatban), amik kereken 70 percnyi kikapcsolódást ígérnek.
A legelső darab, a Just Listen szép arpegio-val és még szebb zongorajátékkal indul, egész finoman. Dobokat nem hallunk majd felcsendülni, igazi kis lazulós nóta, a dalszövege pedig legalább annyira fülbemászó, mint az album nagy részének. Aztán, hogy még mindig a tört akkordoknál maradjunk, jön a Sirens of the Sea, melynek szövegét mára minden rajongó fújja. A track már merészebb vizekre evez, bejön a 4x4-es kick, a lágy hihat-ek és az analóg basszus. Tényleg olyan, mint egy tenger, csak úgy sodor magával a dal. Az ez után következő If I Could Fly refrénjét ma egész nap dúdoltam, de csak Kisúj City-ből hazafelé kattant be, hogy mi is ez. Na, ez már igazi kis bulizós nóta, funky basszussal és pörgős (vagy legalábbis pörgősebb) dobokkal.
Negyedikként itt a Breaking Ties, aminek album verzióját igencsak leszíjazták a srácok. A jól megszokott A&B változattól eltérően (ami egy fene jó uplifting vocal trance muzsika), ez a verzió egy nyugis, gitározós-zongorázós darab. Persze még mindig nagyon adja. Igazi kis ambientes-breakbeates. A zongora még marad a Miracle-ben is, ami nekem annyira nem jött be. Az előzőt követve szintén lágyabb nóta, lazulós, szép basszusgitárral, de annyira nem hagyott bennem mély nyomot. Viszont meg kell hagyni, a refrén nagyon szép. Mikor pedig már azt hittük, hogy szanaszerte lazultuk magunkat, egyszer csak berobban a Come Home. Az egyik kedvencem (csakúgy, mint Gt papának), a maga rázós dobjaival és megmozgatós szintidallamaival, a szöveg pedig hááát, maga a tökély.
A hetes számú versenyző, az On A Good Day szintúgy adja az ívet a lábak alá, a másik nagy favoritom. A gate-elt pad vs. zongora arp kombót nagyon eltalálták Paavo-ék és ennek is a refrénje az erőssége. Hej, de fülbemászó a kis pimasz! Miután pedig kellőképpen kimozogtuk magunkat ismét eljön a nyugi. Az Ashes csodálatos chill-out muzsika lett, a háttérben halk tribal elemekkel (tisztára, mint a The Magnificent 34 :D), igazi filmzenés cucc. Na és amikor Justine elkezdi, hogy 'Aaasheeeees....', na ott kell megőrülni.
A következő páciens, az I Am What I Am számomra olyan semmilyennek hat. Olyan, mint a Miracle. Lazítós (minimális dobbal), vocoder-es (egy picit), de eddig még nem éreztem rá (de nem ám). A Lonely Girl viszont megint kiugratja az embert a helyéről a lüktető szövegével és élénk dobjaival, ám ez sem nyerte el túlzottan a tetszésemet. Középkategóriás vocal trance.
Levezetés gyanánt pedig a végén köszönt minket két laza nóta, a Secret (ami a lazább) és a On The Beach (ami meg a kevésbé lazább). Olyan kis 'kinn-ülök-a-parton-és-koktélt-szopogatok-miközben-két-bögyös-barna-masszíroz' fílingűek.
Babonások vigyázzanak, utolsónak, 13.-nak itt a Breaking Ties 'Flow' mixe, ami annyiban tér el az eredetitől, hogy szebb. Ugyanolyan lassú és lágy, csak még rátettek egy lapáttal.

A 3 Above & Beyond-os fiatalember és Justine Suissa alkotta négyes tehát megvillantotta végre a foga fehérjét és debüt albumukkal igen jó munkát végeztek. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a minőségi vokálos dalokat és szeret elmélyülni, kikapcsolni egy kicsit. Munka vagy játék közben, a háttérbe besüllyesztve kiváló.
8/10

Tracklista:

01. Just Listen
02. Sirens Of The Sea
03. If I Could Fly
04. Breaking Ties
05. Miracle
06. Come Home
07. On A Good Day
08. Ashes
09. I Am What I Am
10. Lonely Girl
11. Secret
12. On The Beach
13. Breaking Ties (Flow Mix)

Letölteni meg tessék innen! (torrent)

- Hungary In The Mix 003

Aki él és mozog, na és persze szereti az elektronikus zenét (legyen az lágy trance, táncolós house, vagy elvetemült minimal), annak július 30-án szerdán itt van a megfelelő program. Magyarország legnagyobb DJ-i ismét összeülnek és egy egész napos nonstop mixműsort kanyarintanak a jónép elé, vagyis harmadjára is itt a Hungary In The Mix. A banzáj hajnali 5-kor indul az AfterHours FM nevű netrádión. A rádió fóruma alapján a különböző nemzetiségű hallgatók már tűkön ülnek, meglepetésemre igen nagy elismerésnek örvendenek a hazai lemezlovasok külföldön (itthon meg természetesen tojnak a fejükre). A flyer-re kattanva nagyban láthatjátok a felhozatalt, de álljon itt néhány infó:

Dave Dee:
Dave papáról már ejtettem szót a Trance Paradise Radio kapcsán. Ő a Music of Trance magyar trance közösségi portál egyik vezéregyénisége és különböző netrádióknak készít mixeket. Itt elérhető a honlapja.

Emotional Horizons:
Polgári nevén Sáfrányos Péter. A 24 éves sárospataki producer tavaly robbant be a nemzetközi transz szcénába Emotia és Autumn című számaival. Olyan neves rádióműsorokban fordult már meg, mint a Trance Around the World, vagy az A State Of Trance. Karrierje gyönyörűen ível felfelé: remixfelkérések, nemzetközi fellépések és dalait olyan kiadók szerződtetik, mint a Deep Blue, a Conspiracy, vagy az Infrasonic. Természetesen magyarhonban nem igazán ismerik.

Myon:
Ismét egy nemzetközi magyar híresség. Égető Márióról (szégyellem), de ezidáig nem tudtam, hogy honfitárs. Pedig 2001 óta olyan utat járt be, ami a legnagyobbak közé vezette őt. Shane 54 (Császár Előd) figyelt fel rá anno, ám mára olyan zenészek lettek jó barátai, mint Markus Schössow, Tiesto, az Above & Beyond vagy a Blizzard.

Szeifert:
A '75-ös születésű Szeifert Zsoltot egyik magyar trance rajongónak sem kell bemutatni. Muzsikált ő már Tiesto előtt (és sokak szerint jobban is nyomta) és dalaiban hallhattuk már hangját mind a brit Tiff Lacey-nek, mind a hazai Dukai Reginának (:D). Jelenleg épp a Karmatronic kiadónál szorgoskodik.


Szóval szerdán tune in, és hadd uralják a magyarok az AfterHours-t!

- Szombat

Kedden, július 22-én hosszú idő után elhalászták előlem a CTG Music napi versenyének 1. helyét. Az Almeda című dalom még 10-én csütörtökön került be a versenybe, és 12 napon keresztül tartotta a pole pozíciót. Tegnap viszont nagy meglepetésemre ismét benne volt a 3 versengő dalban, és meg is kapta a szavazatok többségét. Nagyon úgy néz ki, hogy ma is nyerni fog.
Akik az előző szériában szavaztak rá, azoknak nagyon köszönöm! Kérem tehát ismét a kedves Olvasókat, hogy aki teheti, töltse le, hallgassa meg és szavazzon. ;)


Más: a Music Is For Rich People immár elérhető a blog.endoril.com címről is (köszi Rotate :D)

Még másabb: Innen szeretnék gratulálni Rebnek. Az idehaza egyre elismertebb DJ (aki például a TranceTream FM alapító tagja) egyik mash-upját a héten műsorára tűzte Armin van Buuren. A csütörtöki A State Of Trance 11. track-je nem más, mint David Forbes meets Michael Paterson vs. Sultan & Ned Shepard vs. Coca & Villa - One La Noche Teknika (Reb Mash).
A DJ honlapja itt található.

- Domain élesítve

Na, csupán egy hétbe telt, mire az SSL-ről, ahol beregisztráltam az endoril.com domain nevet, átirányították az extra.hu-ra a megfelelő rekordokat. Bár a domain alatt még csak egy ötéves óvodás szinten összebarmolt valami található, de hamarosan jön egy pofásabb (valószínűleg Flash alapú) szerzői honlap. Talán még a bloghoz is beregelek egy domaint.

- Costs Your Life Maxi

Akik olvasták az egy hónappal ezelőtt közzétett, a Costs Your Life című számom készítéséről szóló posztom kommentjeit (ejj, de szép mondat) tudhatják, hogy zenész-, és bloggertársam, Norbie készített a trackhoz egy remixet. Így már csak egy remixre várok, D'Nova-tól.

Körülbelül két hete küldte el Zsolti barátom az ő remixét. Nem hazudtolta meg magát, mivel ő inkább az elvontabb, progresszív trance szerelmese, így hát a remix is ennek jegyében készült. Igazi zúzós darab, ami adja a ritmust. A főtéma alapját meghagyta, itt-ott eszközölt néhány változtatást, és megfűszerezte az egészet egy kellemes pad-játékkal.
Innen tessék letölteni.

A mai nap folyamán írta Norbie, hogy bizony ő is megkészítette a dal újragondolt változatát. A Reason zeneszerző progi 4-es verziójával munkálkodó zenész lazábbra vette az ütemeket és egy kiváló ambient mix-szel lepett meg. Több, mint 4 perc gyönyör, lágy string-ekkel, sejtelmes szintikkel és háttérben megbúvó tetszetős kis perkusszióval. Ő magát a főtémát nem igazán változtatta meg (ha jól hallom :D), viszont csodálatos harmóniákkal egészítette ki a dalt. Le a kalappal, igazán profi munka! Mellesleg a remix hallható lesz majd most készülő lemezén, a The Song Of The Rain-en.
Katt a letöltésért.

D'Nova, akit a CTG közösségen keresztül ismertem meg, még egyelőre dolgozik a remixen. Az ő szakterülete a dance, a hands-up és az electro. Nem sok mindent tudok a munkálatokról, majd a végleges verzióra leszek kiváncsi.


Amint elkészül a 3. remix is, megindul a vadászat egy kiadóért...

- Óceánlabor

Most csiripelték a madárkák, hogy az Oceanlab nevű formáció megvillantotta debüt albumát a napokban. Nem is kellett több, már mászik is lefelé az internet intézményéről a kedves. Többet nem árulok el, majd meglátjátok ;)
Bár erre a hétre a Lange debüt album volt betervezve, de ez most különleges alkalom.
Hmmm, dörzsölöm a tenyerem...

- Native Instruments FM8 1. rész

Native Instruments FM8 - FM szintetizátor

Egy elektronikus zenei producer egyik legjobb barátja kétségtelenül egy jó szintetizátor. Legyen az virtuális vagy hardver, digitális vagy analóg, frekvencia vagy ring modulált, mindenképpen szükséges a hangképzéshez. Egy eszköz, mellyel egy zenész képes egy egész dalt 'előállítani', a doboktól a dübörgő basszuson át egészen a felemelő szolóhangszerekig. Bocsánat, hangszínekig. Egy szintetizátor a zene és a technika nagyszerű keveréke. Elengedhetetlen.

És íme egy nagyszerű példája a virtuális szintinek, a Native Instruments által fejlesztett FM széria legújabb darabja, az FM8.
Az NI már bizony nagy öregnek számít a szakmában, méltán vívta ki hírnevét olyan termékekkel, mint a már említett kiváló sampler, a Kontakt, vagy a rengeteg neves DJ által használt keverőprogram, a Traktor. A 8. verzióra bizony az FM8-at is rendesen kipofozták, saját 'szintilistámon' az előkelő 2. helyet foglalja el az Image-Line Sytrus-a után. Nézzük is meg alaposabban, mit tud a lelkem:

Info bar:

Nos, itt aztán csemegézhetünk mindenféle izgalmas és kevésbé izgalmas információ között. A bal oldali roppant összetett logót rögtön 4 darab gomb követi. A bal oldalsó kettővel a midi-billentyűzetet, valamint magát munkaterületet tudjuk ki-be kapcsolni, a jobb oldali duóval pedig mindenféle fájlműveletet csábíthatunk elő. Ilyen például az új, tiszta hangszín kérése, mentés, mentés másként, valamint az opciók. Mint minden jól nevelt szinti, az FM8 sem rendelkezik túl sok fantáziával a programbeállítások terén. A gombok mellett találjuk az aktuális hangszín nevét és két nyilat, melyekkel előre-hátra tudunk kaparászni a presetek között. Ezután a sokatmondó Arp és Edit All gombok jönnek, melyek közül az Arp bekapcsolására presetünk azonnali arpegiálásba kezd, a másik delikvens funkciójára máig nem kaptam választ.
Fasza kis ötlet volt a fejlesztőktől, hogy rögtön az infósávba benyomtak nekünk egy morph controller-t, ami majd később kerül részletezésre. Az infósávon helyet foglal még egy CPU-kihasználtság-, és egy polifónia mutató és láthatjuk magát a hangspektrumot is kicsiben. És a megnyerő Native Instruments logót még nem is említettem. Az a legjobb.

Navigator:


A Navigátor lesz a legkedvesebb társad a programban. Ennek a segítségével érhetőek el az egyes panelek, melyeken csudajó dolgokat lehet majd művelni. Ha nem hiszed, hát utánajárunk.

1. Browser:


Ez a browser browser-esebb kinézete. Ezt a változatot a bal felső sarokban lévő Sounds gombra bökve csalogathatjuk elő. Balunkon hőn szeretett gépünk könyvtárszerkezetét láthatjuk, míg jobb oldalt a kijelölt könyvtárban található FM8 presetek sorakoznak. Az egyes hangszíneket módunkban áll értékelni is (igaz egy másik panelen), és itt a böngészőben akár értékelés szerint is rendezhetjük őket.


A pici nagyító ikonra kattintva előbújik a program egy igen hasznos oldala, az attribútum alapján kereső böngésző. Minden gyári hangszínnek megvannak a saját attribútumai (pl.: synth, pad, long-evolving, warm, trance) és eme tulajdonságok kiválasztásával tudjuk szűkíteni a kilistázott preseteket. Ha például egy akusztikus gitárt keresnénk nincs más dolgunk, mint kijelölni a guitar majd az acoustic jelzőket, és már adja is a nekünk való hangszíneket a progi.


A Browser még egy különlegessége a Program panel. Listát készíthetünk kedvenc presetjeinkről egyszerű drag'n'drop eljárással, hogy aztán kedvünkre elmentve/betöltve akármikor kezünk ügyében legyenek a legjobb hangszínek.
Az eszköztár közepén egy keresőt is találunk, már csak a teljesség kedvéért.

2. Attributes:


A Navigator második panele, melyen minden megtalálható, ami az éppen kiválasztott hangszínt jellemzi, például a szerző neve, cége, a soundbank neve, ahonnan vettük, ezen kívül még itt tudjuk értékelni is a presetet, színt választani neki (nem jöttem még rá, mi értelme van), valamint megjegyzés, rövid leírás bepötyögésére is lehetőségünk van. Ám kétségtelenül a legrelevánsabb funkció az attribútumok megadása a bal oldali listából.

3. Master:


Hát biz', íme a master részleg, ahol mindenféle minőségjavító és spéciző dolgot elvégezhetünk. Legelőször is hangerő ki-, és bemenetet állíthatunk, majd a polifóniát húzhatjuk fel egészen 64 hangig. Ha mindez nem lenne elég, unison-t is berhelhetünk, egy kis teltséggel fűszerezve a hangszínt.
Az alsó sorban megtaláljuk a master pitch-et, amivel a hang frekvenciáját tudjuk változtatni, a portamento-t, mellyel nyújthatjuk a hangot, ugyanakkor itt foglalnak helyet az arpegiator tulajdonságai is. Az arpegiator sebességét tudjuk itt állítani, a továnni opciókról majd a második részben ejtünk szót. Utolsóként pedig a hangszín 'minőségét' macerálhatjuk, és aszerint, hogy lágy, vagy durva hangot szeretnénk, huzigálhatjuk az Analog és a Digital csúszkákat. A bal oldali MIDI Controller Assignment táblázatnak akkor vesszük hasznát, ha például MIDI-billentyűzetre vezéreljük ki az FM8-at.

Ennyit elöljárónak, hamarosan jön a második rész!

- Ba...., már vasárnap?!

Én nem tudom most mi van. Elnézést mindenkitől a post-kimaradásért, egyszerűen megszaladt az idő. Az elébb szomorúan konstatáltam, hogy az utolsó bejegyzés szerdai. 'Má' még ilyet, Luki fiam!' - mondhatná bátyám. Komolyan úgy elrohant ez az utóbbi néhány nap, hogy azt sem tudom mi van. És ráadásul még az FM8-as cikket sem írtam meg. Hihetetlen sok dolog van abba benne vala. Meg közben dolgozom az új album 'stúdiómunkálatain' is, augusztus elejére kipottyan majd az is.
Viszont találtam egy egész pofás kis dolgot a neten. Úgy híjják, hogy YouMixIt. Netrádió a mezei zenészeknek, vagyis mindenki feltöltheti oda a mixeit, trackjeit, és a hallgatók ezek közül szemezgethetnek. Lehet véleményezni és szavazni is az egyes muzsikákra, ugyanakkor lehetőségünk van keresni is (például stílus, vagy hovatartozás szerint). Egész népszerű az oldal (elvileg), bár az kicsit érdekes, hogy akárhányszor felmegyek, mindig 4400 online hallgató van.
Már csak hogy szomorú hírt is közöljek, a Magesy nevű orosz (ugyan milyen?) hááát... hogy is mondjam... nem egészen legális feltöltéseket tartalmazó kis közösséget a napokban elkapták, és lekapcsolták. A szívem szakadt meg, ha volt egy album, vagy VST, vagy sample pack, amit sehol nem találtam, a Magesy-n tuti fenn volt. Nyugodjék békében.
Ja, és tegnap megbeszéltem D'Nova kollegámmal (aki szintén magyar és szintén hobbizenész és szintén... ööhm, több nincs) , hogy a Szasza nevű énekeslánykával (tessék barátikörön megnézni) közösen írt nótájukhoz bevállalok egy uplifting trance remixet. Ami azért jó, mert ha minden jól alakul, a szám és remixei egy maxi formában kiadásra kerülnek egy house kiadónál.

No, ennyit mára, nyírjatok füvet ti is! :)

- Faithless - To All New Arrivals

Hát bizony, bizony. Nehezen tudok elfogulatlanul írni a Faithless-ről, főleg ha erről az albumról van szó.

A brit trió több, mint 10 évig volt aktív a nemzetközi könnyűzenei életben, és mind zeneileg, mind egyéniségükben meghatározóak voltak. 5 stúdió album, számtalan single, filmzenék és díjak, klasszikussá vált dalok, örökzöld szövegek... ez a Faithless.
1995 elején találkozott össze az afrikai ősöktől származó hip-hop DJ, Maxi Jazz és a már akkor hírneves producer, Rollo Armstrong. Összeszedve még néhány emberkét (nevezetesen a szőke, szintis Sister Bliss-t és az azóta már kivált énekest, Jamie Catto-t) megalapították a Faithless nevű elektronikus zenei formációt. A név, ami magyarul hitetlent jelent, első daluk, a Salva Mea írása közben vetődött fel bennük, a névválasztás oka pedig a bandán belüli vallásfelfogási különbségek voltak. Köztudott ugyanis (és a dalszövegekben ez érezhető is), hogy Maxi erősen buddhista.
Az általuk játszott zenét műfajilag egyértelműen behatárolni nem lehet. Alakulásuk idején az akkor épp szárnyait bontogató house és electronica stílusú dalokat produkáltak, ám az idő előrehaladtával elkalandoztak a trance, a breakbeat, az acid jazz és még a kihalt rave műfaj felé is. Fura keverékét játszák az élő, hangszeres és a digitális szintetizátorzenének.
1996-ban jelent meg első albumuk Irreverence címmel. Az összeállításon szerepelt az azóta mindenki által ismert Insomnia című dal. Az elkövetkező 10 év alatt olyan hatalmas slágereknek adtak életet, mint a God is a DJ, a Mass Destruction, a Why Go? vagy a We Come 1. 2006-ban Tiësto megprodukálta a Dance4Life című nótát, amihez Maxi adta a vokált. A dal sokak szerint az év egyik legjobb trance trackje volt, de szerintem inkább csak a legpopulárisabb. Jónak távolról sem nevezném. Ugyanebben az évben, november 27-én megjelent ötödik és egyben utolsó stúdió albumuk, a To All New Arrivals.

Ha van valami, amire 2005 után a rajongók nem számítottak a bandától, az mindenképp egy új album. 2004-ben, amikor kiadták a No Roots című albumot (amit nővérem adott oda nekem, így ismertem meg őket) még úgy állt a helyzet, hogy egy utolsó turné után feloszlanak. Rollo-nak és Sister Bliss-nek is babája készült a világra jönni, szóval a zenélést lassan felváltotta a családalapítás. Elindultak hát egy végső, Faithless Greatest Hits körútra, ám azzal nem számoltak, hogy mekkora tömegeket képes megmozgatni a zenéjük. Mindenhol teltház fogadta őket és olyan lelkes közönség, aminek hatására egyszerűen nem tudták abbahagyni. Így hát újból belezuttyantak a stúdióba és elkezdték ténylegesen utolsó albumukat.
Valamikor 2007 tavaszán szereztem tudomást az albumról, egy velejéig unalmas infó órán. Nem is kellett több, letöltöttem és ... csodát láttam. Vagy hallottam. 55 perc 11 számba sűrítve. De ez az 55 perc valami fantasztikus. Meg kell hallgatni néhányszor a korongot, hogy ráérezzen az ember, de ez mindig is így volt a Faithless lemezekkel. A 4. újrahallgatásnál már elnyerte az első helyet a ranglistán nálam. Egytől egyig összetéveszthetetlenül karakteres nóták, gyönyörű dallamokkal és (kivételesen) nem semmitmondó szövegekkel. Mert meg kell hagyni, a Faithless kicsit hip-hop jellegű dalokat komponál (Maxi-nak köszönhetően), így hát a dalszövegek is komoly dolgokkal foglalkoznak, nem olyan elcsépelt sablontémákkal, mint a szerelem és hasonlók (ezzel nem azt akartam mondani, hogy a szerelem nem komoly dolog :D).
Az album két főmotívum köré épül: az egyik a háború és háborúskodás témája, míg a másik (erre utal a cím is) a születés és az új nemzedékek gondolatköre. Aktuális dolgokat boncolgatnak a dalszövegek, hiszen a Föld egy részén állandóan harcok folynak, ezentúl pedig mind Rollo-nak, mind Sister Bliss-nek megszületett a gyereke az album elkészítése alatt. Egy másik érdekesség, hogy Maxi Jazz az albumot szülei emlékére szánta, akik fekete bevándorlókként, újonnan érkezőkként egy szebb életet kerestek az Államokban.
Nézzük is mivel van dolgunk, ha elindítjuk a korongot. Jön máris az elsőként kiadott single, a Bombs (a REFLEKTORBAN hallgassadcsakmeg), mely kiadása idején nagy port kavart odaát. Az amcsi MTV ugyanis letiltotta a műsorról a szám klippjének vetítését. A cikk végén megtaláljátok majd az ominózus klippet, döntsétek el Ti, mennyire sértő. Szóval a Bombs így indított. A szám egyébként kőkeményen a háborúról szól, és a harcok mindennapi életünkre kifejtett hatásáról, a közreműködő vokalista pedig a brit Kubb nevű indie rock banda énekese, Harry Collier. Ezután jön a Cure formáció énekese, Robert Smith, és egy hihetetlenül bohókás, szinte már gyerekdalokat idéző nóta, a Spiders, Crocodiles and Kryptonite. Komolyan mondom, egyszerűen aranyos, mégis komoly és nagyszerű. A végén a kisgyerekes hangfelvételt meg kell zabálni :D. A következő trackben egy igazi különlegesség énekel, nevezetesen a 2001-es trance slágerből, a Touch Me-ből jól ismert Cass Fox. A dal pedig a Music Matters, ami talán a legnagyobb durranás volt az albumról, az Axwell által remixelt változat pedig egycsapásra megrengette Európa klubjait. Mert a zene bizony számít.
A negyedik szerzemény, a Nate's Tune, egy kis kétperces átvezető-nyugtató lágy pad-ekkel és csilingelő arpeggio-val, ami átlendít minket egy igen borús hangvételű muzsikába. A tiszta analóg basszussal indító I Hope egyértelműen az új nemzedéknek szánt 'ima'. Egy dal arról, amiktől meg akarjuk óvni a gyermekeinket. A életben fellépő végzetes, súlyos hibákról, a sok rosszról, amely a világban történik. Megindító.
A következő szerzemény még mindig a komolyabb témákból merít. A Last This Day szerintem az album legszebb darabja. Lassú perkusszió, erőteljes supersaw pad és gyönyörű ének. A végén hallható arpeggio-tól és az alatta zengő hegedűtől pedig első hallásra kirázott a hideg. Csodálatos. Nem más működött közre az elkészítésében, mint Rollo bátyja, Dido Armstrong. Hetedikként megérkezik a címadó nóta, amiben szintén hallhatjuk Harry Collier hangját. Ütemes, gyors szám, egyfajta üdvözlés a világba újonnan érkezőknek, csakúgy, mint az utána felbukkanó Hope & Glory. A dal Maxi szüleinek tiszteletére íródott, témája is az emigráció és a teljesen új környezetben való megélhetés. A plusz vokálokat pedig a One eskimO nevű banda szolgáltatja.
Következik az utolsó single az albumról, az optimistán nyugodt hangvételű A Kind of Peace. A szám tökéletesen tükrözi az amerikai énekesnő, Cat Power (Charylin Marshall) minimalista stílusát. Ja, persze ő énekel benne. Azért.
Az utolsó előtti komponálmány maga a boogie. Hangulatos, vicces, már-már jazz-es, a háttérben megbúvó dúdolgatás pedig fantasztikus. Pergő vokál, telt perkusszió és kiváló hangszerek fémjelzik a The Man In You című dalocskát, melyet szintén egy vérpezsdítő muzsika, az Emergency követ.

Mindent összevetve, ha lenne annyi felesleges pénzem, hogy megvehetném az albumot, gondolkodás nélkül megtenném. Tökéletes. Olyan jó stúdiómunkát végeztek rajta a hangmérnökök, hogy le a kalappal. Bár természetesen mp3 formátumban van meg, mégis annyira jó a minőség, főleg jó hangosan, 5.1-es hangfalszettel (vagy épp fülessel), hogy netovább. Maguk a trackek is egytől-egyig hihetetlenek. Nem klubzenék, nem táncolni valók, hanem csak úgy otthonra. Egy sikeres, elismert banda epilógusa ez, aktuális és komoly témákat boncoló dalokkal. Mert a Faithless különlegessége főként a dalszövegeiben rejlik. Tessék figyelni rájuk. Nálam No. 1.

Tracklista:
01. Bombs
02. Spiders, Crocodiles and Kryptonite
03. Music Matters
04. Nate's Tune
05. I Hope
06. Last This Day
07. To All New Arrivals
08. Hope And Glory
09. A Kind of Peace
10. The Man In You
11. Emergency

Remélem tudtok torrentezni: album torrent letöltés.

Aztán íme a betiltott Bombs klipp:


Én meg megyek, benyomok még egy Rubophent a feldagadt ínyemre. So much more than I thought this world could ever hold...
Jó éjt!

- Július 15.

- 1905. július 15.:
Ekkor születik az amerikai dalszövegíró, Dorothy Fields
- 1913. július 15.:
Cowboy Copas amerikai country énekes születésnapja
- 1929. július 15.:
A mormon Music and the Spoken Word rádióműsor első adása
- 1930. július 15.:
Elhuny Auer Lipót hegedűművész
- 1997. július 15.:
Gianni Versace divattervezőt megöli egy sorozatgyilkos
- 2003. július 15.:
Megalakul a Mozilla Foundation
- 2007. július 15.:
Megkapom első felkérésemet zeneírásra

- 2008. július 15.:
Egy éve vagyok együtt Kedvesemmel :)

Ui.: holnap pedig jön a Faithless.

- A domain, a banner és társai

Manapság kezdek tisztára belelendülni ebbe a webes-ftps-honlapos-phps-javás cuccosba. Feltett szándékom csinálni egy tényleges honlapot az extra.hu-s 'állap' helyére. Ha már egyszer úgyis adott minden.
Meg is tettem az első lépést, tegnap este regisztráltam egy domain nevet. Az endoril.com tehát foglalt, el a mancsokkal! Mellesleg azt kell mondjam, haláli üzletet csináltam. Külföldi szolgáltatónál jegyeztettem be a nevet, mindössze durván 800 forintért egy évre. Mekkora biznic már! Idehaza meg néhány helyen elkérnek sok-sok ezreket (mondjuk biztos van valami extra is abban). Most már csak arra várok, hogy az extra.hu kilábaljon a "néhány perces" leállásból, és átirányíthassam az eddig htbendoril.extra.hu néven futó oldalkezdeményecskémet az www.endoril.com-ra.

Szintén tegnap este kinyilvánították a CTG Music-on az aktuális Reviewer of the Week-et, vagyis azt a 3 flótást, aki az előző héten a legtöbb review-ot írta. Én lettem a második, így lehetőségem van egy naaaagy bannert kinyomni a CTG főoldalára. Ebben a bökkenő annyi, hogy nincs hova mutasson az a banner. Erre a blogra hiábavaló lenne, úgysem tudnak magyarul, a honlapom meg még hejjde kezdetleges. Szóval ezt egyenlőre elvetem. Majd eljön az én időm is.


Még mindig a tegnap esténél maradva: Gt, a Music of Trance oldal főadminja és kicsiny rádiónkon, a Trance Paradise Radio-n futó Euphonic Hours nevű mixműsor házigazdája a múlt héten megkért, hogy nem-e tudnék egy promóciós képet csinálni a műsorhoz. Gondoltam miért ne, így hát tegnap éjjel előkaptam sokat látott Photoshop-omat és kreatív elfoglaltsággal ütöttem el a hajnali órákat. Íme az eredmény, remélem tetszik:

Katt és megnő

Na ennyi voltam mára, holnap évfordulózok...

- A hármas, a nyolcas, az ezres meg az FTP

Nahát milyen dolgok történnek manapság. A legutóbbi cikkben írtam arról, hogy Almeda című számomat besorsolták a CTG Music közösség napi versenyébe, a CTG Daily Compo-ba. A versenyt az utóbbi három napban megnyertem, a részletekért látogass el az előbbi linkre, vagy kattanj a képre:

Negyedjére is ringbe szállok, várom a szavazatokat :)

Ezentúl szintén nemrég számoltam be arról, hogy a MySpace oldalamat 900 látogató bombázta. A mai napon a számláló átpattant az 1000-res számra, a oldalon lévő lejátszó dalaira pedig 575-ször kattyantottak rá. Az új track, a Costs Your Life ma felkerült abba a bizonyos lejátszóba.
Várom a 2000. arra járót!


Na, és ha már a Costs Your Life-nál tartunk, a napokban elkészült az első remixe a számnak. A nemes elkövető gyerekkori jóbarátom, akivel együtt kezdtük morzsolgatni a hobbizenész száraz kenyerét: Gyöngyösi Zsolt. A dal már egy ideje meghallgatható itt az oldalsávban.
De nem is ez a lényeg. A már említett Armin van Buuren-nek van egy publikus FTP tárhelye, ahova (tekintve, hogy publikus) bárki feltölthet lényegében akármit. Természetesen zenékre kell itt gondolni, ugyanis erről a tárhelyről veszi Armin heti mixműsorához, az A State Of Trance-hez a hozzávalókat. Le kell szögeznem, hogy talán a leghallgatottab trance rádióműsorok egyike az ASOT, mely minden csütörtökön este 8-tól 10-ig hallható többek között a Digitally Imported online rádión. Szóval a tárhelyen vannak szerzemények szép számmal, legalább annyi lelkes amatőr, mint vérbeli profi. A hely címét egy egész szűk réteg tudja csak, így szolidaritásból én sem árulom el :P
Naszóval, sokat rizsázok már, a lényeg, hogy felnyomtam a Costs Your Life eredetijét és remixét az FTP-re. Szerencsét próbálunk. Ha valaki visszahallja egy ASOT-ban, jelezze.


Ha ez még mindig nem lenne elég, most már hamarosan tényleg közzéteszem a Native Instruments FM8 névre keresztelt szintijének bemutatását, mert már egy ideje megígértem. A cikk készül, csak hát van miről írni, szíves türelmeteket kérem.


Az oldalsáv rövidesen frissül, a jövő héten tehát jön az FM8, valamint a brit Faithless utolsó albumának, a To All New Arrivals-nek a bemutatása (igazi ínyencség lesz). Mára ennyit, legyetek jók, aludjatok álmosan.

- Kampány

Előző cikkemben írtam arról, hogy az Almeda című számomat kiválasztották a CTG Music-on promóciós dalnak ezen a héten. Nos, ma ennél tovább mentek, és a track bekerült a közösség napi versenyébe, a CTG Daily Compo-ba.
A verseny abból áll, hogy kiválasztanak 3 számot a promo dalok valamint az eddig nem review-olt dalok közül, és szavazhat rájuk, aki arra jár. Egy napig tart a küzdelem, és aki nyer, az bekerül a következő napi versenybe, és ismét felhúzza a kesztyűt 2 választott számmal szemben. Nyeremény vagy jutalom ebben az esetben nincs, itt pusztán a büszkeség és tisztelet dominál, hogy valaki milyen sokáig tudja tartani az első helyet.

Ma az Almeda tehát benne van a hármasfogatban és ezúton szeretnék megkérni minden kedves Olvasót, hogy szavazzon a dalra (akár töltse is le :-) ) ide kattanva. Jelen pillanatban 2 szavazattal én vezetem a listát (őszintén bevallom én nem szavaztam saját magamra, pedig lehetne), remélem ez így is marad.

Előre is köszönöm mindenkinek! ;)

- Promo az Almeda

Tegnap ért egy kis meglepetés a napokban bemutatott CTG Music nevű közösségi oldalon, amikor beléptem. Meghökkenve tapasztaltam, hogy nemrég feltöltött nótámat, az Almeda-t kitették a főoldalra, mint Promo Song.
A CTG-n minden héten, a legaktívabb tagok dalai közül kiválasztanak egyet, és promótálják, reklámozzák az oldalon.
Meglepődtem, mert 4 dalfeltöltéssel, és 3 review írással nem hittem volna, hogy benne vagy a legaktívabb tagok halmazában. Minden esetre büszke vagyok és elhatároztam, hogy megpróbálom elnyerni a Reviewer of the Week titulust.

Az Almeda promóciós képe

Azt is meglepetten tapasztaltam, hogy blogger-, és zenészkollégám, Norbie is regisztrált az oldalon, ahol mindeddig egy száma tölthető és hallgatható. Innen kívánok neki sok szerencsét! :D
Norbie H. Fitz CTG oldala

- Music Is For Stupid People

Elektromos orgona

Tényleg bocs, de ezt nem tudtam kihagyni. :-D
Forrás: napiszar

- A CTG 2000 napja

5 és fél évvel ezelőtt, 2002. decemberében egy szlovén és egy finn fiatalember összehozott egy közösségi portált. Céljuk az volt, hogy a világ minden tájáról összehozzák azokat az ambiciózus, tehetséges embereket, akiknek élete a zeneszerzés. Tárt karokkal vártak (és várnak) mindenkit, aki amatőr producernek vallja magát, és jöttek is a tagok szép számmal. Az oldal lehetőséget biztosít egymás dalainak meghallgatására, véleményezésére, ismerkedésre és még rengeteg minden másra. Az oldal ma ünnepelheti fennállásának 2000. napját, és a regisztrált felhasználók száma elérte a 9447-et. Sok változott 2002. december 27-e óta, mióta megalakult a CTG Music nevű zenei közösség.

A portál kezdőlapja

Az portálra regisztráló egyszerű júzer kap egy saját oldalt, amihez jár mindenféle csini dolog. Ilyen például az egyedi subdomain (név.ctgmusic.com vagy ctgmusic.com/név), dal publikálási lehetőség (tárhelyet sajna nem biztosítanak), blog, vendégkönyv, saját szavazások közzététele, hír cikkek létrehozása, és még sok minden.
Dalt feltölteni csak úgy ész nélkül nem lehet, minden zene után várni kell 5 napot, míg jöhet a következő. Vagy, a másik lehetőség, hogy értékelő cikkeket (review-okat) írunk sorstársaink dalaihoz. Pontosan 5 review kell egy új dalfeltöltési lehetőséghez, ezzel ösztönzik az emberkéket egymás szerzeményeinek meghallgatására és véleményezésére. Minden héten megválasztják a Reviewer Of The Week-et, vagyis a hét véleményezőjét, aki az adott héten a legtöbb review-ot írta. Jutalma nem más, minthogy a bannerja kikerül az oldalra, és úgy reklámozhatja magát egy ideig, ahogy akarja. Nagyon jó ötlet, a gyakorlatban kitünően megállja a helyét.
Az oldal másik kiemelkedő részei a chart-ok, vagyis a 'slágerlisták'. Két chart van, mindkettőt hetente frissítik. Az egyiken a dalok, míg a másikon a szerzők kerülnek rangsorolásra. Minden olyan dal, ami kapott már legalább egy review-ot felkerül a listára, és a közelmúltbeli letöltések alapján határozzák meg a helyét a chart-on, a szerzők pedig dalaik alapján foglalják el helyeiket a listán. Minden héten a listavezető szám kikerül a főoldalra, mint a Production of the Week, és minden hónapban megválasztják az Artist of the Month-ot, vagyis azt a zeneszerzőt, aki az adott hónapban a legaktívabb volt. 'Nyereménye' egy interjú valamelyik főadminnal, amit közölnek az oldalon.

Mindezeken kívül még ott van az elmaradhatatlan fórum is, ahol mindenki megvitathatja ügyes-bajos dolgait, emellett számtalan tanító jellegű és véleményközlő cikk között szemezgethet az arra járó, amiket természetesen a felhasználók írtak.

Saját oldalam a portálon

Jómagam egy ideje már ismerem az oldalt, ám csak a múlt héten szántan el magam a regisztrálásra. 4 számomat tettem eddig fel: a Balearic Sunset-et, a Costs Your Life-ot, a Something To Live For-t és a napokban újramixelt/masterelt Almeda-t.
A Balearic Sunset 9., a Costs Your Life 14., míg a Something To Live For 22. helyen áll a slágerlistán, én magam pedig 5. vagyok a szerzők között. Az Almeda-t eddig még nem review-olták, így az még nem került be a chart-ba.

A CTG Music egy energikus, élettel teli közösség, ahol bár főként a trance dominál, de mindenféle műfaj képviselői jelen vannak. 2000 nap alatt egy olyan hellyé nőtte ki magát, ahová bátran fordulhat minden hobbizenész.

Mától a linkek között megtalálható a CTG-s profilom is. Kukkantsatok be!

- Upsz: II. felvonás

Sokszor előfordul az életben, hogy nagy küzdelmek árán ugyan, de ugyanoda jutunk vissza, ahonnan elkezdtük. És bár jogosan gondolhatjuk, hogy 'A rohadt életbe!', mégsem abszolút negatív dolog ez. Utunk során rengeteg tapasztalatot szerezhetünk, melyeket felhasználva kezdhetjük újra azt, amit otthagytunk.
Így hát a tegnapi menet után visszatértem az extra.hu-hoz. De!
Egy csipetnyi rafinériával szórjuk meg a tárhely ínycsiklandó összképét. Előző account-ommal két alapvető szabályt sértettem meg, melyet minden valamire való (sőt még minden valamire nem való) webhely szolgáltató előír:
a.) tilos FTP-zni, azaz csak fájltárolásra használni a kapott tárhelyet
b.) tilos szerzői jogokat sértő tartalmat feltenni, vagyis nem nézik jó szemmel Armin papa szerzeményeit

Új account-ommal megpróbálom kikerülni ezeket a szabályokat. Az FTP-zést elfedem egy látszólag fejlesztés alatt álló weboldalacskával, ehune. A szerzői jogok viszont már macerásabb. Két dolog sérti itt nekem a szerzői jogokat: a REFLEKTOR és a HÉT FAVORITJA. A tárhelyemen mindkettőnek van csini külön mappája, amiben mindig csak 1-1 fájlt tárolok. Az éppen aktuális zenét. Ám azt sem mp3-ban, hanem aic-ben (fogalmam sincs, hogy van-e ilyen kiterjesztés, csak úgy jött). A MiniAMP lejátszónak ott oldalt (->) édesmindegy, hogy milyen fájlt ad meg az egyszerű júzer, ha az valójában mp3, akkor lejátsza szó nélkül. Persze nem csak a kiterjesztést, a fájlnevet is megváltoztatom, így például a REFLEKTOR zenéinek fájlneve mindig reflector.aic lesz.
Na ebbe kössenek bele. Imádom a számítástechnikát. Kicsit olyan, mint egy háború. Gép ember ellen és ember ember ellen. Viszont minden eszköz megengedett. Még olyan is, ami nem is létezik.

Ami pedig a lényeg: újra elérhetők az oldalsáv lejátszói!
Jó éjt...

- Upsz

Az oldalsáv zenéit nem lehet lejátszani. Sajnos emiatt csak magamra vethetek, ugyanis a tárhelyszolgáltató (extra.hu), ami biztosította a helyet a zenéknek, blokkolta a profilom. Nem olvastam el eléggé a szabályzatot. Szerzői jogokat sértő dolgokat ugyanis nem szabad az egyszerű kispolgárnak feltölteni. Így hát mp3-at sem. Hát.... fakk. Ha valaki tud egy jó ingyenes tárhelyszolgáltatót, ahova fel lehet tennem mp3-akat, akkor komment plíz.
Ja, és fakkkk...

Update
Regeltem az ATW-n. Semmivel sem jobb, mint az extra.hu, de cselezek ;)
Hamarosan újra él az oldalsáv.

Update 2
Hát ez nem jött be. A Miniamp beadta a kulcsot, nem tudom miért. Mással próbálkozok...

Update 3
A webseeder.hu talán megteszi. Ingyenes 5 gigás FTP tárhely. Egyszerű és nagyszerű. Remélem.

Update 4
Hajnalba nyúló kálváriám utolsó állomására érkeztem. Már az összes tököm kivan az FTP és egyéb internettel kapcsolatos szolgáltatásokkal.
A webseeder-nek van egy olyan hátránya, hogy a maximális le/feltöltési sebesség 25 kiló. Az meg lóf...
Így hát tovább keresgéltem, mert Gúgli a barátom. Ajánlott is egy DriveHQ nevű mindenféle szolgáltatást nyújtó oldalacskát, amin közel egy órás barangolás után eljutottam addig, hogy ok. Ez jó. Macerás, de nekem megteszi. Végre.
Elárulom, hogy lassan hajnali 2 és 8-kor kelek. Már kezdek csőlátni. Persze kérdezhetitek, hogy mérnemfekszelmárleteállat, de nem tehetek róla. Ennek a végére kellett járnom. Megértitek, én tudom.
Na jó, már nagyon lelkizek, lassan jön az a fázis, amikor már saját magamtól is megijedek, meg amikor anyám felébred a billentyű petyegtetésre, mert harcedzett klaviatúrám tud olyan hangokat kiadni, hogy netovább, egy roszdás vasajtót lealázna. Hmmm, mellesleg egy éve kezdtem 'fűzni' Kedvesemet. Ok, alszok, értettem...

- DJ Shah - Songbook

Az elmúlt 2 év talán egyik legfelkapottabb és legszorgosabb elektronikus zenei producere a német DJ Shah. Nemrég közöltem egy szösszenetet a tavaly megjelent Another Day On The Terrace nevezetű albumáról, amit Sunlounger álnéven alkotott. A dupla CD-s mixalbum egy új stílus, a balearic trance jegyében készült el, és meg kell hagyni, nagyszerű munkát végzett a kopasz.
És ez a kedves, aranyos emberke nem pihen, végig gürizi fél 2008-at is, csakhogy meglephessen minket egy újabb albummal. Ezúttal jöjjön a tényleges debüt album bemutatása, ami szintén olyannyira jól sikerült, hogy talán el sem lehet hinni. Fáradságot nem ismerve, ezernyi fellépés ellenére is, ez év június 23-án hivatalosan is megjelent a Songbook.

A 2007 augusztusi Sunlounger album után a rajongók véletlenül sem számítottak egy újabb korongra. Shah a Songbook-ot is igyekezett titokban tartani. Míg a legtöbb előadónál szinte érezni lehet, hogy készül valami (ilyen például Alex M.O.R.P.H., aki az utóbbi időben csak úgy izzadja a trackeket, tuti album várható), a design-osan megnyírt szakállú Roger-Pierre Shah nem bízott semmit a véletlenre. Hosszú idő után tavaly nyáron rukkolt elő egy teljesen saját szerzeménnyel, ami az első single volt az albumról. Egy (trance berkekben) addig szinte ismeretlen énekesnő és zongoraművész, Adrina Thorpe adta hangját a Who Will Find Me című számhoz, amiről a nemrég megemlített Armin van Buuren úgy nyilatkozott, hogy ez volt a kedvenc dala 2007-ben. Mi tagadás, a Who Will Find Me söpört, mint a szélvész, csakúgy, mint anno a White Sand. Ezután majd' egy évet kellett várnia a nagyközönségnek, míg a következő single megjelent az albumról. Nem másokkal állt össze, mint a szintén új albumán dolgozó Armin van Buuren-nel és a szólókarrierbe kezdő rock énekessel, Chris Jones-szal. A Going Wrong című dal így hát felkerült mindkét producer albumára (2 különböző változatban), és már a kiadását követő első héten az angol és holland toplista 5. helyén landolt. Ez volt 2008 áprilisa. Azóta még két új dal jött ki az albumról, a Turn Back Time, majd a Don't Wake Me Up.

Egy szó, mint száz, múlt hónapban végre kiténfergett a színfalak mögül a Songbook. A sors kicsiny fintora, hogy nekem már már május 30-án megvolt :)
A fáradhatatlan Shah ismét két CD-vel örvendeztet meg minket, ám ezúttal nem mixalbummal állunk szemben. 14 muzsika, fejenként 2 változatban. Ezt kínálja az album, és még bizony többet is. A szerző hű maradt az Another Day On The Terrace koncepciójához, az első CD-n a vérpezsdítő, táncolható verziók sorakoznak (a trance-től a breakbeat-ig mindenféle stílusban), a második korong viszont akusztikus valóikban mutatja meg a számokat, fantasztikus gitár és zongora játékkal fűszerezve a dolgot.
Az első CD nem annyira nyerte el a tetszésemet. Néhány szám igazán jól sikerült, ám a többi egybefolyik és beleolvad abba a néhány jól sikerültbe, így egy kicsit hatásvadásznak és sablonosnak hatnak. Ezzel szemben a dalok akusztikus változatai szépek, nyugtatóak és csakúgy, mint a Sunlounger album chillout mixe, ez is ellazítja az embert, bármilyen hangulatban legyen is.
Elképesztő munkával járhatott az album elkészítése, ugyanis az összes trackhez nemzetközileg elismert énekesek és énekesnők kölcsönözték a hangjukat a világ minden tájáról. Így például gyönyörködhetünk az USA-beli Aruna, a holland Inger Hansen, az olasz-japán Jane Kumada vagy az osztrák Maria Nillius fantasztikus vokáljaiban. Shah papához híven, a szövegek ismét csak fülbemászóbbnál fülbemászóbbak, és a dallamokra sem lehet panaszunk.
Az kezdő dal, a Now or Never lágy string-ekkel és nagyszerű zongora játékkal indul (egész szóbeli érettségi alatt az ment a fejemben), az utána következő Who Will Find Me-t az összes jóravaló trancer már kívülről fújja, a harmadikként érkező Ocean Drive pedig egyszerűen magával ragadó. Ezzel a mesterhármassal indít az album, majd egy kicsit átmegy sablonba, ami az első CD-t illeti. A karakteres hangú Inger Hansen ezek után elénekli nekünk a reménytelenül szerelmes Don't Wake Me Up-ot, ami szerintem Shah papa San Antonio Harbor remixébe az igazi. A CD vége felé járva ismét előtünnek az igazán jó nóták. A Back To You egy kiváló breakbeat muzsika, a dobjai nagyon tetszenek, a záró dal (Over & Over) pedig eléggé megmozgatja az embert.

A DJ Shah debüt album tehát itt van, megjött és még jó is. Nem lett akkora dobás, mint az Another Day On The Terrace szerintem, de mindenképpen megér 1-2 hallgatást, főleg a második CD.

Tracklista:

CD1

1. DJ Shah feat. Aruna - Now Or Never
2. DJ Shah feat. Adrina Thorpe - Who Will Find Me
3. DJ Shah feat. Phillipa Joy - Ocean Drive
4. DJ Shah feat. Inger Hansen - Don't Wake Me Up
5. DJ Shah feat. Kelly Llorenna - Lift Me Up
6. DJ Shah feat. Chloe Langley - Young & Proud
7. Armin van Buuren & Dj Shah feat. Chris Jones - Going Wrong
8. DJ Shah feat. Jane Kumada - Turn Back Time
9. DJ Shah feat. Jan Johnston - Beautiful (Glimpse Of Heaven)
10. DJ Shah feat. Ed Winslet - Free
11. DJ Shah feat. Adrina Thorpe - Back to You
12. DJ Shah feat. Maria Nillius - Make Me Feel
13. DJ Shah feat. Britta Meideros - Sunday Morning 2.8
14. DJ Shah feat. Nadja Nooijen - Over & Over

CD2

1. DJ Shah feat. Aruna - Now Or Never (Acoustic)
2. DJ Shah feat. Adrina Thorpe - Who Will Find Me (Acoustic)
3. DJ Shah feat. Phillipa Joy - Ocean Drive (Acoustic)
4. DJ Shah feat. Inger Hansen - Don't Wake Me Up (Acoustic)
5. DJ Shah feat. Kelly Llorenna - Lift Me Up (Acoustic)
6. DJ Shah feat. Chloe Langley - Young & Proud (Acoustic)
7. Armin van Buuren & Dj Shah feat. Chris Jones - Going Wrong (Acoustic)
8. DJ Shah feat. Jane Kumada - Turn Back Time (Acoustic)
9. DJ Shah feat. Jan Johnston - Beautiful (Glimpse Of Heaven) (Acoustic)
10. DJ Shah feat. Ed Winslet - Free (Acoustic)
11. DJ Shah feat. Adrina Thorpe - Back to You (Acoustic)
12. DJ Shah feat. Maria Nillius - Make Me Feel (Acoustic)
13. DJ Shah feat. Britta Meideros - Sunday Morning 2.8 (Acoustic)
14. DJ Shah feat. Nadja Nooijen - Over & Over (Acoustic)

Letölteni innen lehet a kedveskét, és tessék, itt van a Going Wrong klippje is:

- A tegnap esti láz

Amint az itt a blogon is nyomom követhető volt, tegnap is jelentkezett a Trance Paradise Radio, hogy a picinyke Music of Trance-es társaságunkat elszórakoztassa. A két órás adásnak több, mint 20 hallgatója volt, ami ugyan nem tűnik soknak, de nem is sok. Ennek ellenére elég. Elég jó. Egész szép. Persze nem sok.
Múlt héten, mielőtt leérettségiztem volna, vettem a fáradtságot, és elkészítettem a Trance Paradise Radio promó képét. Valami ilyesmi:


És most jöjjenek a tegnapi mixek:

1. óra: SkyFlash - Lyrical Trance Spirit Monthmix 012
01. Solarstone - 4ever -Skyflash's favorite tune-
02. DJ Shah feat. Britta Mederios - Sunday Morning (2.8 dub mix)
03. Emotional Horizons - Lush (Flawless Faling) (Paul Miller remix)
04. Mike Emery - Faling Into The Sun (Anguilla Project remix) -Skyflash's favorite tune-
05. Andy Bueman - Nyctalopia
06. Carl B - Last Summer
07. Jonas Steur - Second Turn -Skyflash's classic-
08. Fred Baker - Voices
09. Sundriver - Feel (Nitrous Oxide remix)
10. Stoneface & Terminal - Venus -Skyflash's classic-

Link


2. óra: Gt - Euphonic Hours 005
01. Carl B - Last Summer (Original Mix)
02. Ben Gold Feat Senadee - Say The Words (Aly & Fila Mix)
03. Apoptygma Berzerk - Kathy's Song (Ferry Corsten Remix)
04. Energy 52 - Cafe del Mar 2008 (A state of mind Remix)
05. Fred Baker - Beautiful Sunshine (Stoneface and Terminal Mix)
06. Leon Bolier - Ocean Drive Boulevard (Original Mix)
07. Ferrin & Low - Westworld (Main Mix)
08. Aly and Fila - Lost Language (Akesson Remix)
09. Alex M.O.R.P.H feat. Katie Marne - Spirit (Daniel Kandi Remix)
10. Luminary - Amsterdam (Super8 & Dj Tab Remix)

Link

Természetesen jövő héten kedden is várunk mindenkit szeretettel!

- No. 1.

Szinte mindenkinek van kedvenc száma. És nem a pillanatnyi slágerre gondolok, hanem egy olyan dalra, ami életed végéig ott motoszkál a fejedben. Ami megfog és nem enged el, aminek dallamát, szövegét akármikor képes vagy felidézni. Egy olyan, ami részegen először jut eszedbe, és kezded el énekelni :D
Az ok, amiért igazán különleges lehet számunkra egy szám, sokféle lehet. Lehet, hogy miközben megkérted szerelmed kezét, ez ment a háttérben, vagy meghallottad egy buliban és tökjó volt, esetleg valami egyéb, megmagyarázhatatlan ok miatt. Mert tetszik, de nagyon. Mindenkinek van egy ilyen dala.

Ez alól természetesen én sem vagyok kivétel. Van egy muzsika, ami hiába van már 3 éve a playlist-emben, újra és újra meghallgatom. Ez pedig az ezen a héten a HÉT FAVORITJÁban hallható Yet Another Day. A hunyó jelen esetben a holland származású Armin van Buuren, akit ebben az évben a DJ Mag magazin olvasói az év 1. számú DJ-jének szavaztak, a The DJ List nevű hivatalos DJ listán pedig Tiesto után menetel a 2. helyen.
2002-ben egy fellépés alkalmával találkozott az ex-Genesis tag Ray Wilson-nal, és a gitáros-vokalista hangja azonnal felkeltette az érdeklődését. Ugyanebben az évben összeálltak egy szám erejére, ez volt a Yet Another Day, ami Wilson Millionairhead című albumán akusztikus változatban is szerepel. A dalszöveget a két zenész közösen írta, a számban hallható gitárszólót pedig Armin öccsének, Eller van Buuren-nek köszönhetjük.
A szám egy single formájában még 2002-ben meg is jelent, majd felkerült Armin debüt albumára, a 2003-as 76-ra.
Én 2005-ben hallottam először, egy Paul Oakenfold-mix kellős közepén, és azóta bátran kijelenthetem: ez a legesleges-legkedvencebb zeném :) Igazából nem tudom miért. Csak jó. Nekem.

Dalszöveg...:

Something's disappeared inside
Should I try to run away?
If I could I would escape you
I won't argue anymore
I have lost the will to be
Hope you don't think I'm ungrateful

Close the curtains, lock the door
Left my note upon the stairs
In hope you wouldn't read it
Fake emotions in my head
Everything I've seen and read
Can't begin to find a reason

Why, why are you laughing
Is it something that I said?

I don't like this place at all
Makes me wonder what I'm here for
Someone take this pain away
I'm dying to see another day

And I don't want to be your friend
Or pretend I can fit into
I'm incensed, I'm blown away
Dying to see another day

...és videóklipp:

- A fránya Wrapper

A tegnapi post sajnos elmaradt egy váratlan probléma miatt. Az FL Studio Fruity Wrapper nevű pluginja, ami arra szolgál, hogy a VST pluginokat kezelje FL-en belül, hirtelen behalt. Azokat a számokat, amikben van nem Image-Line-os plugin, egyszerűen nem hajlandó betölteni. Tegnap próbálkoztam újratelepítéssel, fortéllyal, de még erővel is, ám semmi sem használt. Így nem tudom, mikor leszek képes tálalni az Így készült: Costs Your Life 2. részét.
Imádkozzunk együtt az FL-ért! B-)