Lehet-e idillibb képet elképzelni, mint egy napszemüveges, kopasz pali, aki egy M-Audio Oxygen 8-cal babrál, háttérben tengerrel és hegyekkel? Ugye, hogy nem. Az oldalon már oly’ gyakran megforduló német producer, Roger Shah nem is olyan régen ismét magára húzta a Sunlounger kabátot és letett egy újabb lemezt az asztalra.
Az Another Day On The Terrace (kritika) és a Sunny Tales (kritika) kirobbanó sikere után, valamint Roger rohamosan növekvő rajongótáborának hatására szinte egyértelmű volt, hogy folytatni fogja, amit a baleár trance műfaján belül elkezdett.
A pofátlanság netovábbja volt, hogy nem írtam erről az albumról hamarabb, tekintve hogy akkora Shah-fan vagyok, hogy arra nincs szó, se több szóból álló kifejezés. A laptopomon is egy Magic Island logó díszeleg a Behringer mellett (köszönet érte Nio-nak, aki magától a mestertől hozta el nekem egy pesti buli alkalmából).
A harmadik napsütéses, nyárias egyveleg, a The Beach Side Of Life az ősz kellős közepén, 2010. október 22-én jelent meg.
Az élet tengerparti oldala a nyár közepén érte utol először a parasztot, amikor is megjelent az első kislemez. Shah apánk nem is szarakodott, egyből belevágott a lecsóba és azt a Found című dalt dobta a mélyvízbe, ami bizony az előző albumon szereplő Lost-nak a ‘folytatása’; azt pedig 2008-ban az év dalának választották az A State Of Trance hallgatói. Mondanom sem kell ez az új kollaboráció Zara Taylor-ral sem lett piskóta és kétségtelenül az egyik legjobb szerzemény az albumról.
Augusztus végén landolt az újabb béközépes maxi, a Breaking Waves, aminek vokálját az az Inger Hansen jegyzi, akivel a producer már sikeresen munkálkodott együtt a saját neve alatt terpeszkedő Songbook albumon. A tanév kezdetének meghatározó dala lett számomra és sok szép pillanatot tudok hozzá kapcsolni.
Egy rövidke remixverseny, és már a kezünkben is foghattuk a dupla CD-s albumot, ami a hagyományokhoz híven ismét egy táncolós és egy lazulós-fetrengős-elmélkedős lemezt takar, 12-12 dallal. Két és fél óra kikapcsolódást kínál a The Beach Side Of Life, de sajnos már nem érzem olyan zseniálisnak, mint az előzőeket. Az Another Day On The Terrace-be a legelső hallgatásnál belebolondultam, egyszerűen varázslatos volt; a Sunny Tales-nek már neki kellett futni 2-szer, hogy belássam, fantasztikus munkával van dolgom. Nos, ennél még tovább tartott ez a procedúra, csak most, a tavasz beköszöntével habarodtam bele a nyárias szintetizátor dallamokba és halálpontosan szerkesztett dobritmusokba.
De pattintsuk fel a tokot, tegyük be a lejátszóba és hadd forogjon a club mixeket tartalmazó korong!
A címadó The Beach Side Of Life-fal csapunk a lovak közé, ami kellemesen atmoszférikusan indít, vízcsobogással, transzba ejtő szintiszőnyegekkel és habkönnyű gitárzengésekkel. Kicsit hajazunk az Another Day On The Terrace-re, ami a ritmikát illeti, de sajnos nem lett ez annyira jó szám. Igazán kellemes, de nem fogja meg az embert. Tovább úszván a Found jön velünk szembe a maga karakteresen telt dobjátékával és gyors, vérpezsdítő akkordjaival, amelyet éppen csak megszórt a producer egy kis akusztikus gitárral. A dögös Zara magával ragadóan dalolja el nekünk, hogy a nagy depresszív Lost óta hogyan lelt rá a szerelemre és konkrétan milyen szép is a világ. Szerethető szerelmes nóta oda-vissza, amit biztosan nem versz ki egykönnyen a fejedből.
A dobogó aljára szorult Coastline egy huncut valami. Az előző albumon szereplő Catwalk-ra emlékeztet egy csipetnyit, az volt ilyen kis aljas. Tompa lábdobot ölel karon egy morcosan lüktető basszusgitár, amihez játékos hat-ek sora érkezik, csak hogy érezzük a ritmust. Az elektromos gitároké a főszerep, amelyek így, sőt még úgy(!) is vannak torzítva, de persze a háttérben küldik az energiát a szintetizátorok is. Kellemes összkép, mindig, mindenhol.
A Breaking Waves tipikusan az egyik olyan nóta a lemezről, ami fokozatosan fog rabul ejteni, még ha elsőre nem is tetszik majd. A holland Inger nyugtató hangja és leheletfinom gitárjátéka instant garancia a jóságra. Az alig hallható basszus ropogása a háttérben csak borzolja a kedélyeket. Kifejezetten hátradőlős, elmélyedős darab. A Kuta Beach csipetnyi egzotikummal megszórt, csilingelős, láblógatós, de igazából nincs benne meg az a karakteresség, ami kiemelné, inkább csak olyan töltelékmuzsikának mondanám.
Antonia Lucas szénné vocoderezett/auto-tune-olt hangjával köszön be az egyébként jól eltalált Beautiful Night, ami a harmadjára kiadott kislemez is egyébként. Eleinte nem tetszett, főleg a vokál túltorzítása; valahogy nem illik bele az album koncepciójába és összképébe. Élesen lüktető ride, érces akkordok és vontatott dalszöveg, amelyek azért egy kellemes egészet alkotnak, csak szokni kell egy kicsit.
Kőkeményen vág bele a következő hármasfogatba a Summer Escape. Egyetlen szépséghibája ennek a nagyszerű dalnak az, hogy a gitárdallam első üteme hátborzongatóan hasonlít egy másik száméra az albumról, az Acapulco Waves-ére. Ha eltekintünk e felett a huncutság felett, látni fogjuk, hogy egy imádnivalóan pezsdítő, lebilincselő kompozícióval állunk szemben. Az akusztikus gityó szólója brilliánsan nyugtató, a lüktető akkordmenet a háttérben pedig maga a tökély, kár, hogy nem kap hangsúlyosabb szerepet. Sokat fogjuk pörgetni. Előtérbe kerülnek az élénk szintetizátor hangzások a Trademark White-ban, ami megint csak nem a legkiemelkedőbb számomra. Egyszerű főtéma valami zongorának hallatszó tárggyal előadva, amihez igazodik a basszus ritmikája, a háttérben némi csilingelő arpeggio-val megtámogatva.
Sziporkázóan pozitív töltetű, felemelő óda a Life, melyhez az a fantasztikus Lorilee adta a hangját, akivel a producer már szinte megszámlálhatatlanul sokszor dolgozott együtt, elég csak olyan dalokra gondolni, mint az I’m Not God vagy a Catch A Cloud. Nyújtott-facsart szintik, nyújtott-facsart gitárpengésekkel, vakszerelmes dalszöveggel és kissé detune-olt főtémával; szinte napszemüveg kell, miközben hallgatod, nagyon tuti. Ja, és negyedik kislemez.
Az Acapulco Waves már ismerősen csengett nekem, mivel a remixverseny keretén belül ezt kezdtem el újragyúrni. Aztán félbemaradt. Egészen finoman indulunk, alig hallható rezdülésekkel, mély, búgó basszussal, egyszerű dobokkal, majd lassan a figyelem középpontjába csusszan a nagyszerű akkord-vezérdallam, amit az említett Summer Escape-ből ismerős gityószólam ölel át. A dal végén azért kapunk még egy frankó szólót is, amire érdemes odafigyelni.
A Lost-Found nyomvonalán haladt tovább a producer és Zara, amikor is megírták az utolsó előtti nótát, a Feels Like Heaven-t. A beteljesedett, ám ‘túl szép, hogy igaz legyen’ kaliberű szerelem ópusza ez, amit garantáltan a szívedbe zársz majd. A téma ellenére szívfacsaró hegedűt és egészen lágy akusztikus gitárt kapunk kapásból. A vokál mintha valami egészen más dimenzióból érkezne, a dögmély basszus pedig egy darabig várat magára, de amikor belép, tökéletessé teszi a szerzeményt. A refrén utolsó szavának, a ‘free’-nek a játékos szaggatása egy olyan pontja a dalnak, amibe bele tud habarodni az ember. A fődallam kicsit a Lorilee-s nótákra emlékeztet, de nagyon jól el van találva.
Végül egy ízetlen szóviccel élve ballag be a Son Of A Beach, hogy pontot tegyen e nagyszerű utazás végére. Pergő tribal ritmusok, huncut zongora és hozzá igazodó szintik oda-vissza adogatása fokozza az indulatokat. Átveszi az uralmat a himnuszszerű lead, ami aztán hirtelen ki is lesz ölve, mielőtt elérhetné a csúcsot; kifejezetten bulikra fókuszált darab ez.
Persze említést teszek a chillout változatokról is, mert megérdemlik. Talán semelyik eddigi Sunlounger lemezen nem voltak ezek olyan erősek, mint a The Beach Side Of Life-on. Egy teljesen más utazás az a CD; a lassú dobszekciók olyan mesterien vannak összerakva, hogy fejet kell hajtsak a producer előtt. Pofátlanul kreatív és élettel teli, pezsdítő és végletekig relaxáló egyben, maga a tökéletesség, minden dal egy egészen új arcát mutatja és a legtöbb még jobb is, mint a táncolni való változatban. A hangszerelés és masterelés csak úgy vibrál.
Roger Shah-nak sikerült ismét egy olyan dupla CD-s albumot összeraknia, amit szeretni fogsz mindig, mindenkor. Akárhol. Ha lazítani akarsz, csak beteszed a chill darabokat és máris egy virtuális tengerparton találod magad; de ha pörgésre és bulizásra vágysz, ez a lemez akkor sem fog cserben hagyni. Nem hiányozhat az igényes zenét szerető ember polcáról.
Roger Shah presents Sunlounger – The Beach Side Of Life
Magic Island Recordings / Armada
2010. 10. 22.
01. The Beach Side Of Life
02. Found (feat. Zara Taylor)
03. Coastline
04. Breaking Waves (feat. Inger Hansen)
05. Kuta Beach
06. Beautiful Night (feat. Antonia Lucas)
07. Summer Escape
08. Trademark White
09. Life (feat. Lorilee)
10. Acapulco Waves
11. Feels Like Heaven (feat. Zara Taylor)
12. Son Of A Beach
