Vegyünk egy Angliában tanuló finn egyetemistát meg a brit évfolyamtársát, egészítsük ki egy feltörekvő producerrel, hagyjuk állni néhány évig, majd szórjuk rá a befutott énekesnőt. Jó étvágyat az OceanLab-hez!
Hozzávalók: Justine Suissa, Paavo Siljamaki, Jonathan "Jono" Grant, Tony McGuiness.
Paavo a középsulis évei alatt átélt fergeteges partik hatására döntött úgy, hogy ő is megpróbálkozik a zeneírással. Később, hazáját elhagyva a westminsteri egyetemen megismerkedett a zenész családból származó Jono Grant-tel és úgy döntöttek legalább egy track erejére összedugják a fejüket. Aztán ennél tovább mentek, nem haboztak, sebtiben megalapítottak egy kiadót is, az Anjunabeats-et. Első számuk, az Anjunabeats Volume One rögtön felhívta a nagykutyák (Paul Oakenfold, Pete Tong, Paul van Dyk) figyelmét. 2000-ben Tony McGuiness a két fiatal segítségét kérte egy remix elkészítéséhez. A feladat Chakra - Home című dalának remixelése volt, melyet olyannyira sikeresen oldottak meg, hogy hetekig az angol toplisták élén trónolt a szám. McGuiness a sikeren felbuzdulva végleg csatlakozott a két egyetemistához, így megalakult az Above & Beyond nevű formáció. A csapat nevét Jono egyik posztere ihlette, melyen a szintén Jono Grant névre hallgató amerikai motivációs tréner volt látható, a mottója pedig a következő: Above & Beyond.
2001-ben, egy fülledt ibizai nyáron állt be a fiúk mellé az akkor már igen sok neves producerrel dolgozó énekesnő és dalszövegíró, Justine Suissa. Rögtön létre is hoztak egy állandó formációt, az OceanLab-et. Még abban az évben ki is jött első közös daluk, a Clear Blue Water. A track ihlette az OceanLab nevet, legalább is annak Ocean részét, a Lab pedig (háhá) a Steinberg kiváló vágóprogijának, a WaveLab-nek a nevéből származik. Az eltelt hét évben olyan nagyszerű zenékkel örvendeztették még ők négyen a rajongókat, mint a felejthetetlen Satellite, a Sky Falls Down vagy a Beautiful Together. Már 2004-ben bejelentették a szerzői albumot, ám csak két évvel később, az Above & Beyond debüt album, a Tri-State után kezdtek el rajta dolgozni.
Most, 2008 júliusában végre megjelent a 100%-ig OceanLab album, a Sirens of the Sea.
Az album előhírnöke tavaly érkezett meg a nagyközönséghez, mégpedig egyből a címadó dal, a Sirens of the Sea. A lágy, szinte chill out-os eredeti verzióhoz Kyau & Albert, a két német fenegyerek gyorsan összedobott egy fantasztikus táncoltató verziót, amit idén a Cosmic Gate egyik tagjának, Nic Chagall-nek a zúzós remixe követett. Nem sokkal a dal után megjelent a másik nagy durranás az albumról, a Breaking Ties. Emlékszem, annak idején rongyosra hallgattam az imádni valóra sikeredett Above & Beyond Club Mix-et. Ezek után pihiztek a srácok dalkiadás tekintetében, mostanáig nem is jelent meg track az albumról (nemrég jött ki a Miracle).
Ha el kellene helyeznem az OceanLab stílusát, azt mondanám, hogy igazából Chicane és Sunlounger keveréke. Lágy, lassú, chill-out-szerű dalok, megbolondítva egy kis zongorával, Justine fantasztikus hangjával és dalszövegeivel. Ugyanakkor, ha kell, bele is tudnak csapni a lecsóba és pörgősebb, pattogósabb, igazi kis vocal trance számokat is tudnak produkálni.
Az albumon 13 szám kapott helyet (a Breaking Ties két változatban), amik kereken 70 percnyi kikapcsolódást ígérnek.
A legelső darab, a Just Listen szép arpegio-val és még szebb zongorajátékkal indul, egész finoman. Dobokat nem hallunk majd felcsendülni, igazi kis lazulós nóta, a dalszövege pedig legalább annyira fülbemászó, mint az album nagy részének. Aztán, hogy még mindig a tört akkordoknál maradjunk, jön a Sirens of the Sea, melynek szövegét mára minden rajongó fújja. A track már merészebb vizekre evez, bejön a 4x4-es kick, a lágy hihat-ek és az analóg basszus. Tényleg olyan, mint egy tenger, csak úgy sodor magával a dal. Az ez után következő If I Could Fly refrénjét ma egész nap dúdoltam, de csak Kisúj City-ből hazafelé kattant be, hogy mi is ez. Na, ez már igazi kis bulizós nóta, funky basszussal és pörgős (vagy legalábbis pörgősebb) dobokkal.
Negyedikként itt a Breaking Ties, aminek album verzióját igencsak leszíjazták a srácok. A jól megszokott A&B változattól eltérően (ami egy fene jó uplifting vocal trance muzsika), ez a verzió egy nyugis, gitározós-zongorázós darab. Persze még mindig nagyon adja. Igazi kis ambientes-breakbeates. A zongora még marad a Miracle-ben is, ami nekem annyira nem jött be. Az előzőt követve szintén lágyabb nóta, lazulós, szép basszusgitárral, de annyira nem hagyott bennem mély nyomot. Viszont meg kell hagyni, a refrén nagyon szép. Mikor pedig már azt hittük, hogy szanaszerte lazultuk magunkat, egyszer csak berobban a Come Home. Az egyik kedvencem (csakúgy, mint Gt papának), a maga rázós dobjaival és megmozgatós szintidallamaival, a szöveg pedig hááát, maga a tökély.
A hetes számú versenyző, az On A Good Day szintúgy adja az ívet a lábak alá, a másik nagy favoritom. A gate-elt pad vs. zongora arp kombót nagyon eltalálták Paavo-ék és ennek is a refrénje az erőssége. Hej, de fülbemászó a kis pimasz! Miután pedig kellőképpen kimozogtuk magunkat ismét eljön a nyugi. Az Ashes csodálatos chill-out muzsika lett, a háttérben halk tribal elemekkel (tisztára, mint a The Magnificent 34 :D), igazi filmzenés cucc. Na és amikor Justine elkezdi, hogy 'Aaasheeeees....', na ott kell megőrülni.
A következő páciens, az I Am What I Am számomra olyan semmilyennek hat. Olyan, mint a Miracle. Lazítós (minimális dobbal), vocoder-es (egy picit), de eddig még nem éreztem rá (de nem ám). A Lonely Girl viszont megint kiugratja az embert a helyéről a lüktető szövegével és élénk dobjaival, ám ez sem nyerte el túlzottan a tetszésemet. Középkategóriás vocal trance.
Levezetés gyanánt pedig a végén köszönt minket két laza nóta, a Secret (ami a lazább) és a On The Beach (ami meg a kevésbé lazább). Olyan kis 'kinn-ülök-a-parton-és-koktélt-szopogatok-miközben-két-bögyös-barna-masszíroz' fílingűek.
Babonások vigyázzanak, utolsónak, 13.-nak itt a Breaking Ties 'Flow' mixe, ami annyiban tér el az eredetitől, hogy szebb. Ugyanolyan lassú és lágy, csak még rátettek egy lapáttal.
A 3 Above & Beyond-os fiatalember és Justine Suissa alkotta négyes tehát megvillantotta végre a foga fehérjét és debüt albumukkal igen jó munkát végeztek. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a minőségi vokálos dalokat és szeret elmélyülni, kikapcsolni egy kicsit. Munka vagy játék közben, a háttérbe besüllyesztve kiváló.
8/10
Tracklista:
01. Just Listen
02. Sirens Of The Sea
03. If I Could Fly
04. Breaking Ties
05. Miracle
06. Come Home
07. On A Good Day
08. Ashes
09. I Am What I Am
10. Lonely Girl
11. Secret
12. On The Beach
13. Breaking Ties (Flow Mix)
Letölteni meg tessék innen! (torrent)