Az In Fusion with Music Vol. 2 összeállítás legfrissebb darabja, a most bemutatásra kerülő Costs Your Life sok viszontagságon ment keresztül. És hogy miképp is született meg?
A szám negatív élmények hatására jött létre. Június 9-én este kissé le voltam törve, az Életem Legrosszabb Napja versenyen második helyezést ért el az a hétfő. Éjjel 11 körül ösztönszerűen indítottam el az FL Studio-t, hogy kicsit kiadjam magamból a feszültséget, ami délután óta gyűlt bennem. Olyan zenét akartam csinálni, ami mély búskomorságba süllyeszti azt, aki hallgatja. Ezért úgy döntöttem, hogy breakbeat-esre veszem a figurát, lágy, sejtelmes szinusz hangokat és portamento saw-okat használok, mindez alá pedig egy nagyon mély folyamatos basszust rakok és az egészet 100 BPM-en tálalom.
A szám beat-je a step sequencerben
Szintetizátorként a Native Instruments FM8-át használtam. Bár az Image-Line Sytrus-a jobb nála, én mégis kíváncsi vagyok, hogy mit tud, így próbáltam kihozni belőle a lehető legjobbat.
Készül a basszus hangszíne
Közel 1 órás munkálkodás után volt egy kezdetleges számom. Éjfél utánra járt, elfáradtam, gondoltam megyek aludni. Ráböktem a mentésre és amint előugrott a párbeszédablak, miszerint adjak már egy nevet szegény fájlnak, elkezdtem gondolkozni. Azoknak az agyszüleményeknek, amiknek tudom, hogy nincs jövőjük, mert csak úgy unalmamban hülyültem egyet (szép számmal vannak ilyenek is), bár talán megérik a mentést, általában az untitledX címet adom. Az X helyére tessék behelyettesíteni egy számot.
De akkor éjjel éreztem, hogy ebből lehet valami komolyabb. Tetszett, amit csináltam. A dalaim többségének címe pillanatnyi benyomásból születik. Így volt ez akkor is, és így született meg a Midnight Melancoly.
A nagyon kezdeti stádiumban lévő trackből másnap összedobtam egy kis ízelítőt, amit el is helyeztem itt a blogon. Ez után nekiláttam tovább építgetni a számot, de azzal kellett szembesülnöm, hogy nem tudom, hogyan folytassam, mit adjak még hozzá. Néhány hallgatás után rájöttem, hogy nem tetszenek a string által játszott harmóniák, és amikor ezeket megváltoztattam immár a basszusvonal nem passzolt alá. Lényegében felborítottam a zene egyensúlyát. A basszust a string-hez igazítottam, akkor viszont már az arpegiator nem volt jó, mivel teljesen más szólamot játszott. Így azt is ki kellett egyengetnem. Megváltozott az egész.
Aztán megint változtattam, és megint és megint és megint.... és megint. Mígnem kikötöttem ennél a basszusvonalnál:
De akkor éjjel éreztem, hogy ebből lehet valami komolyabb. Tetszett, amit csináltam. A dalaim többségének címe pillanatnyi benyomásból születik. Így volt ez akkor is, és így született meg a Midnight Melancoly.
A nagyon kezdeti stádiumban lévő trackből másnap összedobtam egy kis ízelítőt, amit el is helyeztem itt a blogon. Ez után nekiláttam tovább építgetni a számot, de azzal kellett szembesülnöm, hogy nem tudom, hogyan folytassam, mit adjak még hozzá. Néhány hallgatás után rájöttem, hogy nem tetszenek a string által játszott harmóniák, és amikor ezeket megváltoztattam immár a basszusvonal nem passzolt alá. Lényegében felborítottam a zene egyensúlyát. A basszust a string-hez igazítottam, akkor viszont már az arpegiator nem volt jó, mivel teljesen más szólamot játszott. Így azt is ki kellett egyengetnem. Megváltozott az egész.
Aztán megint változtattam, és megint és megint és megint.... és megint. Mígnem kikötöttem ennél a basszusvonalnál:
Végleges basszus az FL piano roll-jában
G, D#, F, G. 8 bar hosszú. Ez megtetszett, és abban a pillanatban tudtam, hogy a Midnight Melancoly búskomor-koncepcióját kidobom a kukába. A lassú breakbeat helyett 130 BPM-es trance muzsika lesz ebből, már láttam. A koncepcióval együtt a címet is elvetettem, bár másik elnevezést még később hozott a sors. A Midnight Melancoly közel egy hétig volt életképes.
Amint átváltottam 100-ról 130 BPM-re felpezsdült a fantáziám. Fogtam is egyből a basszust és megkínáltam egy kis gate-tel, vagyis a hangerő bizonyos időközönkénti elnémításával. Ezt az FL Studio piano roll-jába, vagyis kotta szerkesztőjébe beépített Low Frequency Oscillator segítségével valósítottam meg.
Amint átváltottam 100-ról 130 BPM-re felpezsdült a fantáziám. Fogtam is egyből a basszust és megkínáltam egy kis gate-tel, vagyis a hangerő bizonyos időközönkénti elnémításával. Ezt az FL Studio piano roll-jába, vagyis kotta szerkesztőjébe beépített Low Frequency Oscillator segítségével valósítottam meg.
Miután ezzel megvoltam, elmentettem a projektet, és kiléptem a programból. Hogy másnap mi történt? Holnap elmondom.