Native Instruments FM8 - FM szintetizátorEgy elektronikus zenei producer egyik legjobb barátja kétségtelenül egy jó szintetizátor. Legyen az virtuális vagy hardver, digitális vagy analóg, frekvencia vagy ring modulált, mindenképpen szükséges a hangképzéshez. Egy eszköz, mellyel egy zenész képes egy egész dalt 'előállítani', a doboktól a dübörgő basszuson át egészen a felemelő szolóhangszerekig. Bocsánat, hangszínekig. Egy szintetizátor a zene és a technika nagyszerű keveréke. Elengedhetetlen.
És íme egy nagyszerű példája a virtuális szintinek, a Native Instruments által fejlesztett FM széria legújabb darabja, az FM8.
Az NI már bizony nagy öregnek számít a szakmában, méltán vívta ki hírnevét olyan termékekkel, mint a már említett kiváló sampler, a Kontakt, vagy a rengeteg neves DJ által használt keverőprogram, a Traktor. A 8. verzióra bizony az FM8-at is rendesen kipofozták, saját 'szintilistámon' az előkelő 2. helyet foglalja el az Image-Line Sytrus-a után. Nézzük is meg alaposabban, mit tud a lelkem:
Info bar:
Nos, itt aztán csemegézhetünk mindenféle izgalmas és kevésbé izgalmas információ között. A bal oldali roppant összetett logót rögtön 4 darab gomb követi. A bal oldalsó kettővel a midi-billentyűzetet, valamint magát munkaterületet tudjuk ki-be kapcsolni, a jobb oldali duóval pedig mindenféle fájlműveletet csábíthatunk elő. Ilyen például az új, tiszta hangszín kérése, mentés, mentés másként, valamint az opciók. Mint minden jól nevelt szinti, az FM8 sem rendelkezik túl sok fantáziával a programbeállítások terén. A gombok mellett találjuk az aktuális hangszín nevét és két nyilat, melyekkel előre-hátra tudunk kaparászni a presetek között. Ezután a sokatmondó Arp és Edit All gombok jönnek, melyek közül az Arp bekapcsolására presetünk azonnali arpegiálásba kezd, a másik delikvens funkciójára máig nem kaptam választ.
Fasza kis ötlet volt a fejlesztőktől, hogy rögtön az infósávba benyomtak nekünk egy morph controller-t, ami majd később kerül részletezésre. Az infósávon helyet foglal még egy CPU-kihasználtság-, és egy polifónia mutató és láthatjuk magát a hangspektrumot is kicsiben. És a megnyerő Native Instruments logót még nem is említettem. Az a legjobb.
Navigator:
A Navigátor lesz a legkedvesebb társad a programban. Ennek a segítségével érhetőek el az egyes panelek, melyeken csudajó dolgokat lehet majd művelni. Ha nem hiszed, hát utánajárunk.
1. Browser:
Ez a browser browser-esebb kinézete. Ezt a változatot a bal felső sarokban lévő Sounds gombra bökve csalogathatjuk elő. Balunkon hőn szeretett gépünk könyvtárszerkezetét láthatjuk, míg jobb oldalt a kijelölt könyvtárban található FM8 presetek sorakoznak. Az egyes hangszíneket módunkban áll értékelni is (igaz egy másik panelen), és itt a böngészőben akár értékelés szerint is rendezhetjük őket.
A pici nagyító ikonra kattintva előbújik a program egy igen hasznos oldala, az attribútum alapján kereső böngésző. Minden gyári hangszínnek megvannak a saját attribútumai (pl.: synth, pad, long-evolving, warm, trance) és eme tulajdonságok kiválasztásával tudjuk szűkíteni a kilistázott preseteket. Ha például egy akusztikus gitárt keresnénk nincs más dolgunk, mint kijelölni a guitar majd az acoustic jelzőket, és már adja is a nekünk való hangszíneket a progi.
A Browser még egy különlegessége a Program panel. Listát készíthetünk kedvenc presetjeinkről egyszerű drag'n'drop eljárással, hogy aztán kedvünkre elmentve/betöltve akármikor kezünk ügyében legyenek a legjobb hangszínek.
Az eszköztár közepén egy keresőt is találunk, már csak a teljesség kedvéért.
2. Attributes:
A Navigator második panele, melyen minden megtalálható, ami az éppen kiválasztott hangszínt jellemzi, például a szerző neve, cége, a soundbank neve, ahonnan vettük, ezen kívül még itt tudjuk értékelni is a presetet, színt választani neki (nem jöttem még rá, mi értelme van), valamint megjegyzés, rövid leírás bepötyögésére is lehetőségünk van. Ám kétségtelenül a legrelevánsabb funkció az attribútumok megadása a bal oldali listából.
3. Master:
Hát biz', íme a master részleg, ahol mindenféle minőségjavító és spéciző dolgot elvégezhetünk. Legelőször is hangerő ki-, és bemenetet állíthatunk, majd a polifóniát húzhatjuk fel egészen 64 hangig. Ha mindez nem lenne elég, unison-t is berhelhetünk, egy kis teltséggel fűszerezve a hangszínt.
Az alsó sorban megtaláljuk a master pitch-et, amivel a hang frekvenciáját tudjuk változtatni, a portamento-t, mellyel nyújthatjuk a hangot, ugyanakkor itt foglalnak helyet az arpegiator tulajdonságai is. Az arpegiator sebességét tudjuk itt állítani, a továnni opciókról majd a második részben ejtünk szót. Utolsóként pedig a hangszín 'minőségét' macerálhatjuk, és aszerint, hogy lágy, vagy durva hangot szeretnénk, huzigálhatjuk az Analog és a Digital csúszkákat. A bal oldali MIDI Controller Assignment táblázatnak akkor vesszük hasznát, ha például MIDI-billentyűzetre vezéreljük ki az FM8-at.
Ennyit elöljárónak, hamarosan jön a második rész!
