- Valami véget ért…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi folyik ebben az országban, de most komolyan? Mintha minden felsőbb “erő” azon lenne, hogy azok az értékek, amik számítanak az életben, amik boldogsággal tölthetik meg az egyszerű emberek szívét, amiket a józan ész diktál – nos, azok tűnjenek, haljanak, sorvadjanak el. De hát miket is beszélek: nem úgy tűnik, ez így van.

 

 

 

 

 

 

 

 

Belemehetnék most a politikába, de ennek a blognak nem az a feladata (az viszont biztos, hogy abban a témakörben is történnek olyan dolgok, amik miatt az ember úgy érezheti, egy kifacsart világban ébredt); inkább elregélném azt, hogyan is tűnt(tették) el az(t), melyből kis hazánkban csak egy volt: a Sound Of Cream-et.

Anno februárban voltam életem első trance buliján, mely esemény ennek a Sound Of Cream partysorozatnak volt az egyik állomása. Ha belegondolunk ez már egy igen siralmas dolog: 19 éves koromban sikerült eljutnom először egy olyan rendezvényre, melyen kizárólag olyan zenét játszottak, amit én igazán szeretek. Persze rajtam is múlt a dolog, kimehettem volna külföldre, elmehettem volna hamarabb is egy ilyenre. Na de mégis: hazánkban egyre kevesebb az olyan buli, ahova szívesen elmennék: nem is igazán azért, mert haverok meg parrrri, hanem a zene szeretete és a fellépő jelenléte és szakmai tudása miatt. Szóval Magyarországon létezik egy réteg, mely egy egész tisztes piaci rést képvisel a könnyűzenei életben és csak azt várja, tűkön ülve, hogy jöjjön valami, ami kiszolgálja az igényeit. Jelen esetben konkrétan a trance szerelmeseiről beszélek, de ez nem azt jelenti, hogy ők az egyetlenek.

Aki beleesik ebbe a kategóriába, annak a néhai fantasztikus TranceTream FM csapata szervezett bulikat Budapest Trance Central néven, de ez 3 év alatt csak 8 partyt takart (de milyen jól tették!). A Tabu Lounge klub gárdájának támogatásával lelt otthonra a Sound Of Cream partysorozat, ami már rendszeresebben jelentkezett: kéthetente. A szervezők és a két házigazda, Antoos & Tebron hatalmas estéket hoztak össze, igazi színfoltot teremtettek a lassan mindent ellepő slágerhouse események között. Sajnos én csak arra a bizonyos Menno de Jong sztárszereplésével fémjelzett összeröffenésre jutottam el, de a hallottak alapján nagyon jól érezték magukat az emberek a SoC bulikon: nem egyszer telt ház és neves, elismert, “csúcskategóriás” producerek pörgették a lemezeket a világ minden tájáról; olyan figurákat sikerült elcsalogatniuk kicsiny hazánkba, akik még soha nem léptek fel magyar földön. Elhozták nekünk azt, amit sehol máshol nem találtunk határainkon belül. Kialakult az állandó közönség is, baráti társaságok ismerkedtek meg egymással, új kapcsolatok születtek, így hát a légkör is majdnem “családiassá” változott: februárban is egy igazi élmény részese lehettem.

 

Ám az élmények sorának mostantól vége. A Tabu nagyátalakítást tart és úgy döntöttek, többé nincs igény a Sound Of Cream-re, Tebronék pedig vehetik a sátorfájukat és kereshetnek máshol rezidenciát. Ez bizony azt jelenti, hogy a november 13-ára betervezett Roger Shah buli nem lesz megtartva. Tegnap este érte ez a szomorú hír a rajongókat (köztük engem). Iszonyú nagy érdeklődés övezte pedig a dolgot, dugig lett volna a Tabu állítom, de hát így jártunk. Ez van, az országnak nem kell a jó zene, az országnak nem kellenek az ambiciózus fiatalok. A pénz beszél, mint tudjuk és a szórakozóhely döntéshozói úgy látszik nem látnak elég pénzt a SoC-ban. Hogy miért nem, az egy igen jó kérdés.
De akkor miről is van szó? Vannak nemzetközileg elismert zeneszerzők, akik szívesen járnak újra, vagy jönnének el végre Budapestre, mert a magyarok nagyon (nagyooon!) tudnak bulizni; erre fel azzal szembesülnek, hogy egyszerűen nincs klub, ahova jöhetnek fellépni! A tulajok úgy hátat fordítottak nekik (és így a rajongóiknak is), mint a pinty. Kiváncsi lennék Shah véleményére is a témában.

Ez van. Vége szakadt egy nagyszerű rendezvénysorozatnak, melyet bátran tekinthetünk mérföldkőnek a hazai könnyűzene rögös útján. Nincs több SoC a Tabuban és nincs Shah Magyarországon; Tebron és Antoos párosa pedig kereshet egy új helyet, ahol szívesen látják és hallják azt, amit ők olyan nagy odaadással képviselnek: a trance-t.

Ui.: ez az első olyan bejegyzés, amelyet a Windows Live Writerrel írtam. Eleinte csak offline blogolás miatt telepítettem fel, de sokkal kényelmesebb és hatékonyabb, mint a Blogger szerkesztője.