2010. november 1., hétfő

A hét favoritja 11.

CoverMai delikvensünk, a finn Miikka Leinonen azon producerek közé tartozik, akik iszonyúan tehetségesek, mégsem mondanánk rá, hogy az a kimondottan főállású zeneszerző. Meghúzódik a háttérben, viszont ha olykor-olykor megsuhint egy megjelenést, akkor biztosra vehetjük, hogy nagyon jó dalról van szó. A 31 éves Jyväskylä-ban élő fiatalemberről egyébként nem sok mindent tudhatunk meg, ha körbenézünk az interneten, és a web2 nyújtotta közösségi gyümölcsökből is csak módjával csipeget; így aztán sok trance-szerető emberke nem is igazán ismeri.
Jó magam a 2006-os Vast Vision-szám, az Ellipse jóvoltából figyeltem fel rá, ugyanis a kislemezre olyan remixet hozott össze, hogy az a szó legszorosabb értelmében elképesztő! Ez idő tájt figyeltek fel rá a nagy nevek is, diszkógráfiáját pedig megannyi jól sikerült kislemez, koprodukció és remix ékesíti. Ez év elején megeresztett három EP-t is némi hallgatás után, s mind a Kingdom Fall, mind a Mirabel, mind pedig a most bemutatásra kerülő Exordium / Galiana is minőségi darab.

Miikka stílusa kellemesen ötvözi az uplifting trance-t és a progresszívebb elemeket, de inkább az előbbi területén tartózkodik. Mindig könnyen emészthető, hangulatos nótákkal operál, és kellemes anyagokat szolgáltat mind otthoni hallgatásra, mind buliba. Az április 6-án megjelent Exordium / Galiana kislemez tökéletes példa erre.

Az Exordium határozottan rugaszkodik el a földtől, kapunk a lábunk alá szokásos kick-clap-hat kombót, némi atmoszférikus, elnyújtott effektekkel a háttérben. Komótosan, magasan szűrve kúszik be a basszus, ami aztán ki is öli a dobokat, amint teljesen erejére kap. Érkezik vele együtt némi szintiprüttyögés is, egyre több aláfestő dallam veszi át a kompozíció vezetését. Visszatérnek a dobok, erősödik a nyomás, remekül bontakozik ki a dal. A különböző szintetizátor hangok átgondolt, táncoltató egészet alkotnak. A kiállást nyugodtan érjük el, ahol is köszönt minket egy elszórt dallamot játszó csengettyűszerű hang, megtámasztva szállós akkordokkal. Hirtelen váltunk: egy leheletnyit markánsabb szinti kínál bennünket egy magabiztosabb dallammal, hogy aztán egy kis felvezetés után odaadhassuk magunkat a végkifejletnek. Felemelő uplift muzsika sok energiával.

A személyes kedvencem, a Galiana nagyon sokban hasonlít az előző versenyzőre, de talán valamivel hangulatosabb és dallamosabb annál. Gyors, ropogós basszus és hangsúlyosabb szinti-jelenlét meghintve egy gitárszerű valamivel. Táncolós, adagolós összeállítás, miközben frankó melódiák simogatják az ember fülét. A két szám szerkezeti felépítése között is párhuzam vonható, a kiállást jelen esetben is szépen lelassulva érjük el, de amit kapunk, az természetesen különböző: a Galiana csodálatos zongorajátékkal kápráztat el minket a célegyenes előtt. Olyannal, amire egyből ráharapunk, ami megfog és nem ereszt minimum egy hétig. Ennek tetejébe jön a fődallam, egy szépen kitekert szintivel prezentálva; e kettő kombinációja teszi a nótát 2010 első negyedének egyik legjobbjává. Agyhúzós felpörgetés után semmi sem áll az utunkba: nyakunba kapunk mindent, amit eddig megismerhettünk, a szeletelő basszustól kezdve a zongorán át a ritmusos loopokig. A főtéma pedig nagyszerűen variálgat a kórus alatt.



A finn Miikka Leinonen eme kislemeze úgy érzem nem hiányozhat a minőségi trance-t kedvelő emberkék zenetárából.

 


Miikka Leinonen – Galiana


Miika Leinonen – Exordium / Galiana
Fraction Records, 2010. április 6.
01. Exordium 9:18
02. Galiana 8:33