A képen látható fiatalember az a Norbie H. Fitz, akiről már esett pár szó ebben a blogban. A 22 éves, hivatalosan Himer Norbert névre hallgató amatőr zenésztársam sok közös tulajdonságot mutat velem: ugyanabba az általánosba és ugyanabba a középsuliba jártunk, ugyanarra a szakra, őt is ugyanúgy érdekli a zeneírás és a programozás (na meg a design), mint engem.Már az általánosban buherálta a hangtechnikát, majd középsuliban részben ő volt felelős a sulirádióért (azóta is visszasírom), nameg akadt még neki rádiós projektje. Trance-szel kezdett, majd eljutott egy Jean-Michel Jarre-féle elvontabb irányba, de produceri munkásságában tett ő már kitérőt mindenféle stílus felé.
Bátran állítom, hogy igen tehetséges fiatalemberrel van dolgunk, aki talán a megérdemeltnél kevesebb visszhangot kap.
Megbújva kunhegyesi kicsiny szoba-stúdiójában számos albumot írt már, melyeket honlapjáról le is lehet tölteni ingyen.
Idén újévkor jelent meg legújabb szerzői albuma Magnetic Earth címmel, ennek apropójából a Music Is For Rich People szerkesztősége vette a fáradságot és elcsípte egy interjú erejéig az amatőr producert.
A blog új rovatában, A másik oldal-ban próbálok majd amatőr, félamatőr és esetleg profi producereket, DJ-ket és vokalistákat meginterjúvolni.
Első alanyom tehát Norbie H. Fitz:
Endoril: Először is kezdjük azzal, hogy miért mi vett rá téged arra, hogy elkezdj dalokat írni, és miért pont ebben a műfajban?
NHF: Egyszer kitaláltunk a szomszéd sráccal hogy mi is tudunk csinálni zenét és kerestünk valami "zenekészítő" progit. Így találtuk meg az FL 3.1-es verzióját. Eredetileg nem ebben a műfajban alkottunk. Eleinte közösen aztán elváltak útjaink és saját magunk kezdtünk zenéket írni akkor még trance műfajban. Egy pár éve tértem át a jelenlegi műfajra kb azután, hogy felvedeztem egy amatőr zeneszerkesztői oldalt (Vittorio.hu, később homemademusic.hu) egyre erőteljesebben kezdtem Jarre-t hallgatni és hallani a zenémen, hogy elég erőteljesen hatott rám. Hü de szép mondat.
Endoril: Sokan mondják, hogy egy zenésznek meg kell találnia a saját stílusát. Vannak-e rád jellemző stílusjegyek és ha igen, mik azok?
NHF: A stílus az én vagyok, csak még nem került fel a Winamp stílustárába :D. Komolyra fordítva a szót: A futurisztikus hangzások, break és d'n'b ütemek (néha azért trance is) és meglepő hangszerelési megoldások. Ja és ki ne felejtsem már az érdekes dallamokat és a szokatlan harmóniákat.
Endoril: Ezek természetesen megfigyelhetőek újévkor megjelent albumodon, a Magnetic Earth-ön is. Mikor és hogyan fogalmazódott meg benned az album gondolata?
NHF: Rögtön a Lost In Space megjelenése után. Aki meghallgatta azt annak nagyon tetszett. Egyébként bennem mindig bennem van, hogy újabb és újabb dalokat írjak. Míg nem dolgoztam akkor egész nap csak zenéltem így egy-két nap alatt elkészült egy dal. Ja a hogyan kérdésre nem válaszoltam: a hogyan azt volt, hogy fúrta az oldalam az, hogy kéne már csinálni egy olyan albumot amit teljes egészében a Föld ihletett. Mindig is a Föld adott ihletet annak ellenére, hogy a zenék hallatán egy más dimenzióba kerül az ember (én is!)
Endoril: Hogy érted azt, hogy a Föld adott ihletet? Hiszen annyi minden van, ami inspirálhat.
NHF: Egyszer egy unalmas pillantban elővettem az általános iskolai földrajz füzetet és nézegettem, hogy milyen szépen írtam akkor, meg kerestem egy normális rajzot egy tűzhányóról, valamihez kellett. De közbe bele-beleolvastam a szövegbe is és elkezdtem fantáziálni a Föld kialakulásáról, aztán el is kezdtem írni az első dalt és egyre jobban izgatott a téma. Igaz futurisztikus meg mesebeli elemeket is csempésztem a sztoriba, de alapvetően a Föld mozgatott. Fantáziáltam tájakról, városokról, pl. az 5. tétel azt egy helyvonulatra írtam. Szó szerint. Megírtam a helyvonulatot dallamokban. Az első tracknél azért közrejátszottál te is.
Endoril: Hogyhogy? :)
NHF: Megadtad az első lökést az IFwM Vol. 2 első trackjével.
Endoril: Mint néhány korábbi lemezednél, úgy az M.E. esetében sincsenek külön elnevezve a dalok. Mi ennek az oka?
NHF: Egyszerű oka van: lusta vagyok nekik címet adni. Meg amúgy is egy témáról szólnak és ezért szerintem felesleges.
Endoril: Van benne valami. :) 7 dalt találhatunk az albumon, és mindegyiknek megvan a maga különlegessége és hangulata. Mennyi időt dolgoztál általában egy dalon?
NHF: Az igazat mondjam, vagy csaljak egy kicsit?
Endoril: :) Amelyik neked jobban tetszik.
NHF: Az igazat megvallva szinte semmit. 1-3 nap amit foglalkozok meg foglalkoztam egy-egy zenével. Később persze az album hallgatása során történt itt-ott apró módosítás, de az nem számottevő.
Endoril: Saját tapasztalatok alapján tudom, hogy vannak olyan elképzelések, dal-kezdemények, amelyeket később elvetünk, mert például egy ráalvás után már nem tetszik. Esetleg feledésbe vész. Vannak-e olyan 'zabigyerekei' a Magnetic Earth-nek, amik nem kerültek befejezésre és kiadásra?
NHF: Vannnak. 2 darab összesen. Félig kész dalok amik őszintén megvallva most se tetszenek. Mert hát van úgy, hogy néha az ilyen zabigyerekekből születnek a legnagyobb dalok. A Magnetic Earth-en is van egy ilyen zabigyermek, a Part 6.
Endoril: Ha már itt tartunk, a Part 6 kicsit számomra tribal-jellegű. Egészen egzotikus hangszerekkel. Mi inspirálta a dalt és hogyan lett egy nem tetsző kezdeményből végül mégis kész track?
NHF: Na most meglepődsz, mert a dalt eredetileg a Csillagkapuból inspirálta az a rész amikor a CSK-1 Teyla falujába érkezik. Elsőnek azért nem tetszett mert nem találtam normális fuvolát (olyan indiai félét) hozzá és inkább a hangszer hangja nem tetszett, mintsem a dallam. Aztán csak találtam egy skótdudát, meg egy normális furulyát az újonnan letöltött Refill packban. A dal persze eredetileg egy még ki nem adott albumon szerepelne a Conguest Of Million Planet címűn.
Endoril: Erre még visszatérünk.
Az album komponálása során természetes az is, hogy egy-egy dal különösen hozzánő a szerző szívéhez. Melyek azok a trackek az új albumodról, amelyeket valamiért nagyon szeretsz?
NHF: Mindegyiket nagyon szeretem, de a Part 3-at és a 7-et különösen. Talán azért ezeket, mert ezek jöttek úgy, hogy éjjel felébredtem és úgy éreztem, hogy most írnom kell és egy-egy darabját azonnal elkészítettem.
Endoril: Azonnal?
NHF: Azonnal. A Part 3 gitárszólóját 5 perc alatt írtam éjjel 2-kor. Csak hogy vagánykodjak. :D
Endoril: Mint tudni lehet, Reason-nel dolgozol. Miért pont emellett a szoftver mellett döntöttél, illetve milyen virtuális szintik voltak segítségedre az album elkészítése során?
NHF: Nem tudom már, hogy miért a Rezsót választottam, de annyira a szívemhez nőtt, hogy hiába próbálkoztam mással, abban nem tudtam úgy zenélni, mint a Rezsóban. Azt ugye tudni lehet, hogy a Reason egyik verziója sem támogatja a VSTi-k használatát. Csak a gyárilag beleépített szintijeivel tudok zenélni. Ez rákényszerített arra, hogy saját magam tekerjem a szintiket. És itt van az egyik szépsége a zeneírásnak.
Endoril: Igen, ebben egyetértek, ráadásul jó pár érdekes, figyelemfelkeltő és hangulatos szinti kapott helyet a számokban. Inkább teljesen sajátot keversz ki, vagy preseteket dolgozol át?
NHF: Is-is. Van amikor elképzelem, hogy milyen hangszínnel szólaljon meg a dallam, konkrétan hallom a fülemben (ez komoly) és kitekerem a szintit, de van olyan is mikor a már meglévő szinti hangja tetszik meg, de csiszolgatni kell még rajta, hogy pl. fémes hangzású legyen vagy épp pont olyan amilyennek elképzeltem.
Endoril: Kicsit más: főállásban a városi sütőipari egységben (kenyérgyár :D) dolgozol. Hogy jut időd a zenélésre és egyéb hobbikra, szórakozásra?
NHF: Kevés időm jut. Jóval kevesebb, mint azelőtt. Mert ugye dolgozom 8 órában és kiesik sajnos 8 óra zenélés. Esténként meg ha le is ülök zenélni, akkor is inkább csak kisebb dallamokat írok, aztán majd lesz belőle valami. Egyéb hobbi: programozás. Nem nevet, szeretek programozni. Ez is pont olyan, hogy amikor van kis időm akkor írom, meg persze ha van energiám. Szórakozni viszont nem járok, nem nagyon van olyan hely ahová betenném a lábam. Meg sajnos vagy nem sajnos de 3 hónapja nem ihatok alkoholt.
Endoril: Programozni én is szeretek, bár már régen űztem.:)
Hivatalos megjelenést még nem látott dalod, ha jól tudom. Nem gondolkoztál még, azon, hogy elküldd esetleg kiadóknak a szerzeményeidet?
NHF: Hivatalosan még tényleg nem jelent meg, de már 2 kiállításnak a zenéjét én írtam és egyszer élőben elő is adtam. Gondolkoztam rajta, vagyis inkább azon hogy milyen lenne egy Sportaréna méretű koncert. Engem nem is igazán az érdekel, hogy a CD-n vagy bakeliten ott legyen a boltokban, hanem hogy nagyszínpadon élő zenekarral előadjam a dalaim.
Endoril: Szerintem egészen minőségi anyagokat adsz ki a kezed közül, szóval egy koncert nem is lenne rossz. Vannak kapcsolataid a szcénán belül, illetve ismersz-e olyan profikat, akik hasonló műfajban utaznak, mint te?
NHF: Ismerek egy-két ismert zenészt, de ők nem az én műfajomban alkotnak, ők inkább rock vagy punk zenét játszanak. Ha koncertem lesz meg vagy híva a zenészek közé. :)
Endoril: Áhh, köszi. :D
Mik a terveid a jövőben zenei téren? Vannak-e tervben kollaborációk, remixek, illetve találkozunk-e a Magnetic Earth dalaival valahogyan még? Említettél egy készülő albumot is. Azzal mi a helyzet?
NHF: Na akkor szépen sorban: Tervek azok vannak dögivel. Szeretnék egy albumot élőben feljátszani és úgy kiadni, de valószínű, hogy marad a digitális kiadás ugyanis nem találok egy megfelelő zenekart, meg valószínű, hogy amatőr zenészhez képest túl nagyok az igényeim. Az album egyébként majd az Underground, az élő verzió pedig az Underground Live címet fogja viselni és kb 10-12 track lesz rajta. Veled szeretnék egy közös tracket összehozni, ami persze nem két perces lenne hanem kb negyedórás. Remixek pedig még jönnek majd a Re:mixes válogatásalbumra, még lesz 3 remix és egy új szerzemény az albumon. A Magnetic Earth dalaival még lesz egy randevú, de ezt csak 330 nap múlva fogjuk megtudni. A készülő albumról már írtam az előbb, még talán annyit tennék hozzá, hogy jó lenne csak a live verziót kiadni, de ez még a jövő zenéje, meg lehet jelentkezni, hogy az albumon szívesen játszana valaki? :D Többet nem árulok el az albumról, mert akkor nem fog akkorát robbani, mint amekkorát szeretnék.
Endoril: Végül pedig: van-e valami nagy okosság a tarsolyodban, amit üzennél a Music Is For Rich People olvasóinak?
NHF: Van de előtte én kérdeznék egyet. Mint szerző természetes a kiváncsiság. Benned mi fogalmazódott meg amikor hallgattad a Magnetic Earth-öt?
Endoril: Őszintén szólva (mint valamennyire szakmabeli), megfigyeltem a dalokat. Hogyan épülnek fel, milyen hangokból állhatnak a dallamok és a szintik. Figyeltem az effektekre, a masterelésre és bevallom, sokszor megleptél. Olyan jól össze vannak rakva a dalok, hogy le a kalappal. Mivel főként buszon hallgattam a dalokat és lestem ki az ablakon, így engem is átjárt ez a Föld-ihlette dolog, sokszor pedig csak becsuktam a szemem és hagytam, hogy sodorjanak az akkordok.
NHF: Üzenni meg csak azt üzenem, hogy: Zenélni, zenélni, zenélni!
Endoril: Akkor legyen ez a végszó. Köszönöm, hogy vetted a fáradságot és válaszoltál a kérdéseimre, kollega. További jó munkát! ;)
NHF: Én köszönöm az interjút!
A másik oldal rovatom első manifesztációját és benne Norbie H. Fitz-et olvashattátok. Remélem tetszett. :)
És hogy konkrétan mit gondolok az albumról? Azt a napokban megtudhatjátok...
