2008. október 13., hétfő

- No. 2.

Na itt vagyok újra, látom már Norbie kollegának hiányoztam is :).
A kimaradás oka pedig a marketing. Fiktív céget alapítottunk és mivel én vagyok a fúdekreatív a csapaton belül, így én csináltam a cégbemutató prezentációt meg a logót, meg nekem kell weblapot is csinálni a céghez. Funky. De rátérve a lényegre:

Valamikor júliusban írtam én a kedvenc dalomról.
Pénteken végre megtudtam mi a címe annak a számnak, ami miatt az uplifting trance lett a kedvenc stílusom. Körülbelül 4 éve hallottam egy Paul Oakenfold mixet, ami anno 2002-ben a Dance Department nevű rádióműsorban hangzott el. Ez a mix volt az, aminek mind a két órája valami fantasztikum volt, olyan nagyszerű zenékkel, amikre egyszerűen elszállt az ember agya. Manapság is szívesen meghallgatom.
Mindig másik muzsika volt, ami megragadott a mixből, ám legelőször volt egy, amiben imádtam a zakatoló basszust és a lágy női vokált. Négy éven át nem tudtam, hogy mi a címe a nótának, ám most rábukkantam.

Mekka - Diamondback. Mérföldkő a zenei ízlésemben, mindenképp. 2001. március 12-én jelent meg a kislemez a Perfecto kiadó gondozásában, ami minő meglepő, Oakey kiadója. Magáról az előadóról nem sokat tudni. Mekka polgári neve Jake Williams, és nevét arról a brit szórakozóhelyről kölcsönözte, ahová fiatalkorában jártak mindig a barátaival. Nevéhez gyakorlatilag ez az egy muzsika fűződik, 2001 után nem is nagyon hallatott magáról. Sokszor van ez így: jön, győz és eltűnik. Letűnt idők igazi gyöngyszeme ez ettől függetlenül és nagyon örülök, hogy végre megtaláltam.



Érezzétek ;)