A brit csapat, ami megreformálta az elektronikus zenét; ami belekóstolt mindenbe; ami dalaival mindig próbálta felhívni a figyelmet az aktuális problémákra a nagyvilágban; ami olyan élő fellépéseket nyomott, hogy a gondolatától is táncolsz; és ami még befejezi az utolsó turnét, majd nem lesz tovább. A Faithless története a végéhez közeleg.
Szomorú híreket adott közre tegnap Maxi Jazz, a Faithless egyik alapító tagja. Személyes és a zenekar weboldalán is megjelent egy nyilatkozat, amelyet bár igen nehéz magyarra átültetni úgy, hogy tükrözze az igazi mondanivalót, én még is megpróbálom ezt azon Olvasók kedvéért, akik az angollal kissé hadilábon állnak:
”
15 hosszú év és hat album után talán sikerült eljuttatnunk végre mondanivalónkat az embereknek; itt az ideje behajtani a könyvet és visszatérni a könyvtárba…
A legelképesztőbb, legnagyobb és leginspirálóbb éveket és kilométereket tudhatjuk magunk mögött, Veletek. Örömteli, vidám és erőt adó; egy percig sem gondoltuk volna, hogy ez a kis viszonyunk ilyen sokáig kitarthat. Vagy ennyire erős lehet. Azt sem hittük volna, hogy ennek az utazásnak mi vetünk majd véget… de természetesen az ember fejlődik, változik és fiatalságának darabjait maga mögött hagyja.
Nem csak magatokkal vittetek minket, a gyerekeiteknek is bemutattatok, hihetetlenek vagytok!
A ‘The Dance Never Ends’ lemezt Nektek írtuk; köszönetnyilvánítás, ugyanakkor a búcsúzás hangja is. A turné kifejezetten őrült és pörgős, mivel a lehető legtöbb olyan helyet meg akarjuk látogatni, ahol az emberek látni akarnak még minket. És köszönjük! Ha egész hátralévő életemet ezzel tölteném, akkor sem tudnám SOHA megköszönni Nektek elégszer.
Ezek az emlékek következő életemre is elkísérnek majd. De ahogy egy dal írásánál is, egyszerűen csak ‘tudod’, mikor van befejezve. Ez a mostani a “Köszönjük Nektek és Sziasztok”-turné, és az igazat megvallva, remélem nem szomorkodtok sokat, hanem felveszitek életetek fonalát, úgy, ahogy azt illik.
Még egyszer, akár vettél vagy letöltöttél egy CD-nket, eljöttél egy fellépésünkre vagy csak megemlítettél minket egy ismerősödnek (a kezdetektől fogva, vagy csak nem régtől)… köszönöm. Örökre a szívembe zártalak. Figyelj hangomra elkövetkező életeidben, árnyékodban csak nagyobb leszek; hiszen a Nap vagy nekem.
Örök hála,
Maxi”
(eredeti cikk)
Szóval ennyi volt. Maxi Jazz, Sister Bliss és Rollo meghatározó triójának zenei pályafutása hamarosan véget ér. Nélkülük nem lenne a világ az, ami; nem lenne az én zenei kultúrám sem az, ami. Diszkógráfiájuk nagyszerű; életművükre büszkék lehetnek.
Innen köszönöm, hogy csinálták azt, amit csináltak. És köszönöm 2004 nyarán azt az iszonyatosan jó Sziget záróbulit!
