Remixelj Nitrous Oxide-nak is!

Múlt heti a hír, viszont hátha valaki elsiklott felette.
Úgy látszik javul a tendencia remixversenyek terén, hiszen manapság olyan nagy nevek ajánlottak lehetőséget az amatőröknek, mint Ferry Corsten, a Pendulum, Roger Shah, Super8 & Tab vagy ugye az előző posztban megemlített Sied van Riel, hogy párat említsek.
Az Anjunabeats kiadó táborát erősítő lengyel Nitrous Oxide tavaly lengette meg debütalbumát, a Dreamcatchert, ami nekem annyira nem jött be, de akadnak rajta igen jó darabok.
A lemezről következőleg kivándorló kislemezre lehet készíteni szebbnél szebb átíratokat; ez pedig az Aneym-mel közös Follow You cimű dal lesz:

Időnk van rendesen, nem kell kapkodni gyerekek, március 14-ig nyugodtan lehet csiszolgatni a szerzeményt.

A Findremix.com oldallal közösen lebonyolított verseny menete a következő:

- Hozzászólsz a hivatalos bejegyzéshez, hogy “I’m in”, vagyis benne vagy. Bár szerintem ez nem fontos. :)
- Letöltöd a midi pakkot INNEN valamint a wav csomagot INNEN.
- Megfőzöd a dalt.
- Március 14-ig feltöltöd a kész művet ERRE a SoundCloud oldalra (kapcsold ki a letölthetőséget!).
- Eredményhirdetés március 31-én.

Mi a nyeremény?
Na az nem semmi. Három helyezettet választ majd ki Nitrous illetve a kiadó és olyan nyeremények várnak gazdára, hogy az már kész orgazmus:

1. helyezett:
- A remixet leszerződteti az Anjunabeats és felkerül a kislemezre.
- Sonalksis Studio One Bundle: all-in-one stúdiómunkára fejlesztett VST-pakk, mindenféle EQ-val, kompresszorral, meg amit akarsz. Partis.
- Propellerhead Reason + Record: zeneszerkesztő progik, igényessen.
- Egy éves Premium Pro felhasználói csomag SoundCloudon.
- Három PrimeLoops sample library, választásod szerint.
- Interjú, ami megjelenik a kiadó és a FindRemix oldalán.

2. helyezett:
- Sonalksis Mastering Suite Bundle vagy Essentials Bundle: az előbbi kistestvére

-

Egy éves Premium Lite felhasználói csomag SoundCloudon.

 - Egy választható PrimeLoops pakk.

3. helyezett:
- Sonalksis Creative Elements: a mégkisebb testvér.
-

Egy éves Premium Lite felhasználói csomag SoundCloudon.

- Egy választható PrimeLoops pakk.

Tetszetős. A verseny konkrét szabályait és egyéb jogi sifonériáit a hivatalos oldalon megtekinthetitek.

Jó munkát, jó étvágyat!

Sied van Riel és Ferry Corsten is versenyre invitál

A holland nagyágyúk nem hagyják unatkozni rajongóikat, és bár a feladatok alapjaiban különböznek, mindkét esetben szükségünk lesz az esetleg sublótban porosodó vájt fülünkre.

Sied van Riel tavaly állt össze (Geert Huinink után) egy újabb hollandus nagy öreggel, név szerint Carlo Resoort-tal. Őt a legtöbben talán a 4 Strings formáció fedőneve alatt ismerhetitek. Komoly stúdiómúlt áll mögötte és kétségtelenül tudja, hanyadikán van elseje.

Sied-del karöltve, ezúttal mint Radion 6 láthatjuk a 2010-es techtrance bomba, a Radiator hangszínei mögött. Nekem nem nagyon feküdt anno a szám, de a producerek most úgy döntöttek, egy kicsit újraélesztik a szóbeszédet a darab körül.
A TrackItDown és a kiadó Oxygen jóvoltából lehetőségünk adódik remixelni a szerzeményt és ha sikerrel járunk, idén ki is lesz adva az átiratunk.
Ezen felül kapunk 100 fontot érő sample csomagokat, egy Oxygen-es posztert és egy TrackItDown-os táskát.

Az szükséges alapanyagok letöltése előtt “regiszterálnotok” kell a zeneáruházba. Ekkor eljuttok a verseny hivatalos oldalára és az ‘Enter Competition’ gombocska megnyomása után már a digitális kosaratokban is csücsül az ingyenes remixpakk, amit jobb oldalt tudtok megkaparintani.

A kész művet (ami bármilyen stílusú lehet, 196 kbps-os MP3 formátumban, maximum 10 MB méretig!) február 28-án éjfélig küldjétek el csatolmányként a competitions@trackitdown.net címre. Ne felejtsétek el a tárgymezőbe beleírni, hogy RADIATOR.
FIGYELEM: ne linket küldjetek emailbe nekik. Mindenképp csatolmány legyen a dal, aminek valamilyen formában tartalmaznia kell az email címeteket. Hogy ID3 tagben vagy fájlnévben oldjátok meg, arról nem szól a fáma.

A kiírás külön felhívja a figyelmet a kizárólag jogtiszta sample-k, VST-k, presetek használatára. Csak gondoltam megemlítem :).

A nyertesnél legyen a farzsebben egy WAV formátumú, 16 bites, 44 kHz-es remix is, a maszterelés végett.

Hajrá!

Jó mi? Ezt a rengeteg mindent kapja az a szerencsés, aki megnyeri a Ferry Corsten által idén is, immár harmadjára meghirdetett ‘ID Contest’-et.
A jómunkásember a dolga igen egyszerű:
- Csatlakozik a Ferry Corsten Fanpage-hez a Facebookon

- Tüzetesen áttanulmányozza ezt a videót:

- Megválaszolja emailben, hogy mi az a 40 dal, ami hallható a videóban. Mindegyik Corsten-szám illetve remix, némelyik nagyon régi, némelyik pedig nagyon új. Pontos szerzővel és pontos névvel kéretik beküldeni a válaszlevelet, azt is csakis egyszer a contest@ferrycorsten.com címre február 14-éig. Tárgyként az szerepeljen, hogy ‘ID contest 2011’.
Persze ne felejtsük ki a levélből a nevünket, és pontos címünket sem (országgal együtt), különben nem fogják tudni, hogy hova postázzák azt a tömérdek jóságot.
- A fődíjon kívül még Ferry-lemezek várnak 3 szerencsés megfejtőt.

Hivatalos fórumbejegyzés

Tervezd meg az új O’Callaghan-album borítóját!

Az ír származású John O’Callaghan az elmúlt közel 5 évben tekintélyes rajongótáborra tett szert. Producerként egész szép spektrumot jár be a trance határán innen és túl, hol elszállós uplifting, hol kőkemény tech, hol a kellemes chill hangzást használva kifejezőeszközeként.
2011 tavaszán érkezik harmadik szerzői albuma, ami a 2007-es Something To Live For és a 2009-es Never Fade Away után ismét jófajta melódiákkal kecsegtet.

 

Amíg ő az Unfold zenei manifesztációján ügyködik, megadja a lehetőséget a grafika területén kreatív emberkéknek, hogy elkészíthessék az album borítóját.

Az elkészült pályaműveket február 7-ig várja a producer, melyhez természetesen nem árt felhasználni a hivatalos J.O.C. sajtópakkot. Kopasz barátunknak jöhet minden, ami kipattan a fejetekből, szartól repülőig lehet bombázni akármivel a postafiókját.

Követelmények:

- 300DPI

- 126 mm x 126 mm

- 3 mm ‘bleed’ minden oldalon (ez a behúzás, vagy margó vagy mi az anyám térde magyarul. Nem értek hozzá, valaki nálam okosabb kommentálja, mi is ez konkrétan. :)

- JPG/PFD formátum

Forrás

2011 a trance bulik éve? Februári csemegék

Szombaton dübörögtek a klasszikus trance darabok Budapesten, de ezzel természetesen nincs vége a hazai buliknak, sőt, az erre fogékonyak nyalhatják a szájuk szélét, ugyanis az elkövetkezendő hónapokra nagyon tehetséges sztárvendégek fognak kis országunkba ellátogatni.

Matkovsky Peti nagyszerű felvétele szombatról

Február 11-én a Famous Management jóvoltából érkezik hazánkba az a DJ, aki különlegesen jó kapcsolatot ápol a magyar közönséggel és természetesen mi is imádjuk, de nagyon: Markus Schulz lépi át ismét a határt és bolondítja majd meg a bulizókat.
Akik kedvelik az ő melodikus, lüktető progresszív stílusát, azoknak külön öröm lehet, hogy társa lesz a táncparkett leamortizálásában a német Olaf Dieckmann, vagyis Wippenberg, aki legalább akkora állat, mint Schulz.
Komolyan kezd frusztrálni, hogy nem Pesten élek, ez megint egy olyan buli lesz, amire kötelező lenne a megjelenés, de hát az élet nem ilyen egyszerű.

A szittya virtust a megszokott Tebron & Antoos – Poleposition kvartett szolgáltatja, szóval panaszra okunk nem lesz.
A helyszín az Up!, este 10-tól lehet beáramlani jóságosan.

Jegyárak:

Első ezer elővétel: 2990 Ft

Elővétel: 3490 Ft
Helyszínen: 3990 Ft
VIP: 5000 Ft
Rendelés: TicketBox – TEX


Ha elsiklunk a plakát kissé amatőr elrendezése felett, akkor bizony láthatjuk, hogy február 18-án ismét egy olyan buli fog lezajlani, ami több szempontból is igazi ínyencségnek ígérkezik.
A jótékonysági céllal is büszkélkedő TranceGiving Day-en olyan klasszisok fogják uralni a keverőt, mint Lange, Mat Zo vagy a Magyarországon másfél év után először szereplő Myon & Shane 54, nem mással, mint az énekesnő Aruna-val kiegészülve. Az estét Inpieces fogja kellőképpen belökni.
Hajhullós party lesz ez is, higgyétek el nekem.

Helyszín a SZIKRA Cool Tour House Budapesten, odafáradni pedig már este 9-től lehet.

Jegyek:
Promóciós (első 200 darab) elővételi jegy: 2490 Ft
Teljes árú elővételi jegy: 2990 Ft
A rendezvény napján, a helyszínen: 3500 Ft.

Jegyek válthatóak a www.ticketportal.hu weboldalon és a rendezvény helyszínén.

Music Is For 2010 People 2. rész

Folytatjuk körutazásunkat a tavalyi trance dallamok világában, csemegézvén néhány olyan lemez között, melyekről muszáj megemlékezni. Mivel az előzőleg bemutatott darabok alkalmasak a nyugalom megzavarására, illetve a szomszéd körtefájának legallyazására, így most kicsivel könnyedebb ritmusok közé hajtjuk fejünket.

A fagyos Oroszországból érkezett hozzánk júliusban Avis Vox sejtelmes kislemeze, az Introspection Attempts. A dögös énekesnőt eddig főként a szintén ruszki Moonbeam duó oldalán láthattuk. A fiúk önmagukban is elképesztően zseniálisak, Avis-szal kiegészülve pedig biztosak lehetünk a nagyszerű produktumban. Bár ezúttal a producerpáros neve csak egy remix erejéig merül fel, nem lepne meg, ha az eredetit is ők jegyeznék. Ami egyébként egy nagyon eltalált, lazító darab, kellemes törtütemű dobokkal, egészen leheletfinom zongoraaláfestéssel, kitartó szubbasszal, transzba ejtő effektekkel és egy megkapó vokállal.
Háttérzenének tökéletes.

Maradjunk még mindig az oroszoknál. Hatalmas az az ország, ez visszaköszön abban is, hogy rengeteg nagy tehetség kerül onnan ki, ha az elektronikus zene talaját vesszük figyelembe.
Igor Butskhrikidze-t köszönthetjük, mint Invisible Sounds, míg a Duality fedőnév alatt két szibériai zenész, Alexander August és Matvei Valiev pihen meg. Utóbbi kettő nagy ismerője és lelkes művelője a hegedűnek illetve a gitárnak. A június elején ölünkbe pottyant Miami Sunset kislemezen ez bizony érződik is. Kiváló befektetés ez a megjelenés, igazi napsütéses szájízzel bír és annyi szent, hogy amíg élek, addig a tavalyi nyár fog róla eszembe jutni.
Mindegyik verzió tökéletes a dalból, viszon a (minő meglepetés) szintén orosz Alandanat remixe az, ami nálam nem tud elkopni.
Igazándiból sokban nem különbözik az eredetitől. Lassan siklunk, sodor minket a kompozíció, mintha csak lebegnénk a matracunkon a Balatonban, miközben sidechain-elt supersaw-k, légies pad-ek és már-már pofátlanul fülbemászó gitármelódiák ringatnak minket tova. A legelejétől a legvégéig: kötelező!

A trance-től kicsit elrugaszkodván, de tényleg csak egy leheletnyit.
Középiskolai informatika tanárom a sokoldalú emberek családjába tartozik, minek eredményeképpen előszeretettel ír ő elektronikus dalokat odahaza, csak úgy kedvtelésből. Tóth Zoltán, vagyis Thozoo idén meghajintotta a népet egy albumocskával, ami egész hatásvadász módon a Sláger címet kapta. A szintipop irányzatát magáénak tudó digitális zeneegyveleg 15 dalt tartalmaz, mindegyik valamilyen “-sláger” című, és a Reason 4 szoftverrel lettek megalkotva.
Ha figyelmesen hallgatjuk a lemezt, akkor az Extrasláger holtbiztos, hogy fel fogja kelteni az érdeklődésünket. Olyan fülbemászó dallammal operál a mű, hogy visszakézből nyomod rá a repeat-et. Az Extrasláger 2 egy chillout verziója a szerzeménynek, ami sajnos csak 1 perces, pedig napokig képes lennék elhallgatni. Anno meg is kértem Thozoo-t, lepjen meg a sávokkal, had remixelhessem a darabot. Hát ez mondjuk azóta folyamatban van, még sosem jutottam el a befejezéséig :).

Utoljára (tudom nincs meg a szokásos 5) egy nagylemezt ajánlanék Nektek. Az Armada Lounge harmadik évébe lépett tavaly. 2008-ban abban a szellemben tették le az első válogatáslemezt, hogy neves trance slágereket ültetnek át chillout-ba; ez egy olyan húzás volt, amelyet azóta is heves bólogatások közepette köszönök meg. A trance szerelmeseinek egyszerűen kötelező mind a 3 korong, viszont azoknak is figyelmébe ajánlom, akik szeretik a downtempo muzsikát.
Hihetetlenül eltalált változatok, varázslatos vokálok, gitár, zongora és törtütem minden mennyiségben, mindezt megsózva kellemes szintetizátor melódiákkal; ez jellemző az Armada Lounge darabokra. A harmadik kiadás májusban ütötte fel fejét a boltokban, azóta pedig rojtosra hallgattam. Mindenhez jó: tanuláshoz, alváshoz, elmélkedéshez, munkához, összebújáshoz és erőleves főzéshez egyaránt.

Fogyasszátok őket szeretettel :).

Music Is For Rich People - The Yearmix 2010

Egy évvel ezelőtt azt mondtam, vezetni fogom, hogy mik lesznek hetente a bal oldalt meghallgatható favoritok és év vége körül egy megamixszerű pörköltben prezentálni is fogom őket.
Elérkezett az idő. Feladtam a keverési alapelvemet, miszerint mindig harmonikusan keverek, mert úgy hangzik jól; ezennel tartottam magam a kronológiához és a dalok úgy következnek egymás után, ahogy az év során a blogon is következtek. Így aztán néhol fura lehet az átvezetés. Ez van.
Egy-egy zene maximum másfél-két perc, és tekintve, hogy voltak hetek, amikor nem frissítettem kedvenccel az oldalt, így összesen 46 dalt gyúrtam valamivel több, mint egy órába.

Tracklistát nem adok, haha. Hallgassátok meg.
Ez volt 2010, ahogy én hallottam :)

Endy Smyle pres. Music Is For Rich People – The Yearmix 2010

Azt már említenem sem kell remélem, hogy ez idén sem lesz másképp: egy év múlva ugyanitt a Yearmix ‘11-el!

Twitterprofilok interjú

Rövid leszek és velős, mert hamarosan megdoblak Titeket egy yearmixxel is :).

Mivel 1000. követője lettem Twitteren, Vonzó Vera készített velem egy interjút a Twitterprofilok nevű oldalára (ami egyébként haláli jó elképzelés). Szeptember óta elemailezgettünk minden jóról, tessenek megtekinteni a végeredmény EHUN.

Idén is Trance Classics buli!

Ha magyarországi trance buli, akkor Sound of Cream. A srácok a rendezvénysorozat mögött nagyon jól csinálják azt, amit csinálnak és egyértelmű, hogy nélkülük bús panda lenne a pannontrenszer.
Tavaly motort adtak egy olyan elképzelés alá, amely a régmúlt időkhöz nyúlik vissza és egyfajta trance-nosztalgiaként, a nagy slágereket hivatott feleleveníteni: ez a Trance Classics, így egész egyszerűen. Eleinte indult egy honlap, ahova lehetett küldeni a klasszikusokat, hogy minden arra tévedő kedvére mazsolázhasson. Azóta az kicsit alább hagyott, de tavaly történt egy party is ennek keretében, ami nagyon jó visszhangot kapott.

A Sound of Cream csapata tehát úgy döntött, idén is csapnak egy ilyen hepajt, úgy is egy halom születésnap fog a dátum körül keringeni.
A helyszín ismét Budapest, ezúttal a Coro Café (1033 Budapest, III. kerület, Hajógyári sziget , A Coronita Terasztól 50 méterre), az időpont pedig január 22. szombat, 22:00.
Belépni 1.000 Ft ellenében lehet majd.

Akikre számíthattok: Poleposition-ék, Tebron & Antoos, valamint Lacknock és Inpieces. Ők tudják, hogyan kell lezenélni a tangát a jányokról!

Amire számíthattok: egész éjjel nonstop slágerek az elmúlt let’s say, 10 évből, amíg a plafon be nem reped, az orrod nem vérzik, a hajad nem hullik, vagy a CDJ el nem füstöl.

Amit hozz magaddal: magadat, 10-20-30-40 barátodat, anyukát, apukát, meg az echte magyar bulihangulatodat.

Oszt jó lesz!
(Jó lenne elmenni egy ilyenre egyszer, de hát jelenleg a vizsgaidőszak egy komor földesúr).

Majd elfelejtettem: Facebook-esemény, hogy szocializálódjál!

Szeretnél-e ATB közelgő albumán szerepelni-e?

A német Andre Tanneberger, vagyis ATB bebábozódott. Annyi ziher, hogy február végéig ne csengess be hozzá, hogy szeretnéd, ha fellépne Simagöröngyösön, mert hozzád fogja vágni a JP-8080-át. Az ok egészen egyszerű: új albumon dolgozik a mester, teljes gőzzel, addig a szemetet sem viszi ki, míg be nem fejezte. Áprilisra tessenek spórolni, akkorra van betervezve a megjelenés egy kis turnéval megbolondítva.

Ennek tetejébe még egy olyan dolgot is meghirdetett a producer, ami egyeseknek hihetetlenül jól jöhet!

Zenészek figyelem! Achtung!
Azt mondja az Andre, hogy fogd a szerinted legütősebb dalodat, és január 15-ig töltsd fel ATB-nek IDE. Tessenek odafigyelni, hogy nem remix, vagy mashup, vagy bootleg vagy egyéb sifonériát töltsetek fel, hanem 100%-ban saját, még ki nem adott szerzeményt. 320 kbps, mp3 a tuti.
ATB maga választja majd ki a neki legjobban tetszőt, az pedig felkerül az albumra, miután a mesterrel közösen kipofoztátok egy kicsit.
(Ne feledjük, hogy P.A.F.F. és Jorn van Deynhoven is hasonló lehetőségeknek köszönheti a hírnevet.)

Hajrá!

Mire számíthatunk 2011-ben?

Az idei év szerintem igen jónak ígérkezik, ha a trance műfajt nézzük; ezt már csak abból is leszűrhetjük, hogy rögtön az év elején nagy bombákkal találtak be minket a kiadók.
A mai napon jelentek meg olyan rég várt finomságok, mint Orjan Nilsen egyik alteregójának, DJ Governornak a Shades Of Grey / Pale Memories kislemeze, amiről az előbbi dalt már tavasz óta várjuk. Sean Tyas Banshee-ja is ma érkezett, karöltve az új Shogun-dallal a Run To My Rescue-val és a kissé félgőzzel tevékenykedő Mondo Recordings aktuális harapnivalójával, Mike Saint-Jules Burning Spear EP-jével, melyről brit Ian Solano cimborám remixét hallhatjátok az oldalon, mint az első hét kedvencét.

Annyi bizonyos, hogy nagylemez tekintetében sem leszünk elhanyagolva az elkövetkezendő 12 hónapban. Túl sok információ még nem látott napvilágot ezekkel kapcsolatban, annyi mindenesetre tuti, hogy olyan nevektől számíthatunk albumra, mint az említett Orjan Nilsen, W&W, Ashley Wallbridge vagy épp DJ Eco.

Ízelítő Orjan debütáló lemezéről

A 2004 óta a levegőben lógó Andain formáció debütáló albumával is találkozhatunk majd végre, ami részben a Gabriel & Dresden-ből eltávozott Josh Gabriel-nek az egyik projektje, de egy másik álnév, Winter Kills alatt be fog újítani ő idén még egy debütáló albumot is.

Ízelítő a Winter Kills albumról.

Markus Schulz ismét beöltözik indiánnak és számíthatunk egy új Dakota albumra Thoughts Become Things 2 címmel. A brit Darren Tate mester sem fog restelkedni idén, érkezik Horizons albumsorozatának harmadik darabja. Talán ezt várom a legjobban, az első két lemez elképesztő!

Kedvcsináló a Darren Tate albumhoz.

Sikeres debütálás után Dash Berlin-ék is visszatérnek idén egy koronggal. Íme az első kislemez róla:

Pletykák keringenek arról is, hogy Ferry Corsten is érkezik egy szerzői lemezzel.
Ha Ti is tudtuk valami finomságról, ne habozzatok megosztani azt kommentárban :).

Music Is For 2010 People 1. rész

Folytatva a hagyományt, idén is bemutatnék Nektek pár olyan tavalyi dalt, ami bár nem fért bele a heti favoritokba, mégis érdemes róluk említést tenni. A borítókra kattintva elrepülhettek a webáruházba, ahol hozzájuthattok a dalokhoz.

2010-re virradóra érkezett ez a kis édes, a new yorki DJ Eco ezzel a kislemezzel indította az évet, és engem abban a pillanatban megvett vele, amikor először hallottam.
Idén is kitett magáért a producer, elképesztően jó évet zárt és esküszöm, hihetetlenül tehetséges! Debütáló albumát erre az évre várjátok (pirkadatkor, kelet felől).
Az And We Flew Away egyébként egy vérbeli instrumentális transz, bár némi vokáleffekt végigkíséri a kompozíciót, kellőképpen elősegítve az elszállást. Lágy, andalító effektusok ringatnak és sodornak eufóriába, miközben a dal marcona basszusvonala erős kontrasztot teremt; az összkép viszont mindenképp magával ragadó. A főmotívum a kiállás után fokozatosan bontakozik ki, fejből kiverni kissé nehéz és a sidechainelt basszussal karöltve pumpál is rendesen. És elszálltunk!

A szlovák Eduard Palkovsky, vagy álnevén Eddie Sender egy kibaszott zseni. Nincs jobb szó rá. Jó ideje tevékenykedik már ő a trance és a house határán, de amit ebben az évben művelt, amiatt számomra az év producere. Nem nagyon volt olyan szakasza az évnek, hogy ne érkezett volna tőle kislemez; mindegyik mestermű, egytől-egyig.
Ő egy leheletnyit progresszív figura, sok house elemmel, de mégis a felemelő dallamok talaján mozog, a júniusban megjelent Baltimore / Go For EP-je ezt százszázalékosan tükrözi is. Mindkét szerzemény nagyon jó, de a Go For az, amelyik jobban elnyerte a tetszésemet.
Ez a Go For kifejezetten a táncparkettákra való, de én idehaza is akármikor képes vagyok meghallgatni. Egy percig sem hagyja nyugodni az embert, lüktet, pumpál, sodor magával a kompozíció; szépen kikavart hangzások, vérpezsdítő dallamok sokasága, a sztereóspektrum minden részéből kapod az ívet, miközben a kissé visszafogott dobok csak mégjobban húznak. Eszeveszett!

A kanadai Arney Secerkadic idén sem bízott semmit a véletlenre. Bár debütáló albuma nem jelent meg, csak részletekben, 8 Wonders alteregója alatt is meglepett minket márciusban ezzel a falbontó EP-vel. Logika ZH-ra való tanulás alatt ment ez mindig nálam, viszont nem épp az olyan dalok közé tartozik egyik sem, amelyek hagynák az embert koncentrálni.
A The Crossover keltette fel igazán az érdeklődésemet a kislemezről. Kissé Dakota-s alapok, markáns szintetizátorhangok és egy olyan repedő supersaw akkord-dallam, ami leviszi a parókád: igazi rosszfiúval van dolgunk.

Júniusban landolt az új Markus Schulz-album és bizony tartogatott néhány meglepetést. Jó pár dal kissé semmitmondóra sikerült számomra, de képviselteti magát a másik véglet is: vannak hihetetlenül eltalált darabjai is a korongnak, melynek bemutatását itt a blogon olvashatjátok.
Ugyan külön kislemezen még nem élvezhetjük, de az egyik legszebb muzsika az Ana Criado-val közös Surreal lett szerintem. A cím tökéletesen tükrözi azt, amit kapunk: kellemes, andalító, transzba ejtő ütemek, finom pluck hangszínek, légies pad-ek és egy verhetetlen vokál turmixa az, amelyre a szám végén hirtelen rávág egy markáns akkorddallam; de milyen jól teszi! Aki még nem hallotta, az most tegye meg. Imádni fogja.

Haladva a bulizósabb vonalon, az amerikai Torin Schmitt rántott elő a zsebéből egy ilyen gyöngyszemet. Lényegében ezzel a dallal robbant be a köztudatba a producer, bár a megjelenésig hosszú út vezetett. A leheletnyi magyar vérrel bíró Ryan Takacs Merchant fantasztikus énekével nyakon öntött Follow-t már év elején élvezhettük Markus Schulz Las Vegas ‘10 válogatásalbumán, csak augusztus közepén szánta el magát a kiadó Enhanced, hogy megjelentesse.
A kék borító jelzi, hogy progresszív ütemekről beszélünk (a kiadó kék<->piros színkódot használ a progi<->uplift kislemezek megkülönböztetésére). Ropogó, gyors perkusszió, huncut hihat játék a háttérben és pajkos négyszögjelek adják az ütemet. A basszus hasonló, mint az And We Flew Away-ben, de ez így is van jól. A dalszöveg nem fog irodalmi Nobel-díjat hozni a konyhára, de eléggé fülbemászó ahhoz, hogy megragadja a hallgatót. Kellemes!

Következőleg könnyedebb talajra tévedünk :).

Western Digital WD Elements

Karácsony alkalmából ezzel bővült a számítástechnikai sarkom. Akinek nem lenne tiszta, ez egy Western Digital WD Elements Desktop külső winchester.

A laptopomba beépített 320 gigabájtos merevlemez már igencsak kezdett szűkösnek bizonyulni így majdnem két évvel a gép vásárlása után, szóval gondoltam beruházok egy ilyenre. Természetesen a zene az, ami erre a lépésre kényszerített, hiszen csak a ‘Zenék’ mappa foglalja el a tárkapacitás felét. Eredetileg belső, 2,5”-es HDD-ra gondoltam, de ezen a drágaságon olyan akció volt (van, a bejegyzés írásakor), hogy a hülyének is megérte volna.
A PIXmania.hu oldalán akadtam rá, először az 500 gigabájtos, majd az 1 terás kiszerelésre. A kettő között csak 1.000 forint volt a különbség, utóbbit még mindig 13.490-ért adják (-60%). Hát hogy a viharba ne!

Az emberkék negatív véleménnyel voltak az oldallal kapcsolatban, így utólag nem tudom miért (ha jövő héten elfüstölne a winyó, akkor megértem majd). Regeltem, kosárba rottyantottam a terméket, és banki átutalással szépen átcsepegtettem a számlájukra a kívánt összeget. Minden ment, mint a karikacsapás és kedden meg is érkezett a delikvens.

Méreteit tekintve: takaros. Bár nem épp az a zsebben hordhatós fajta, de nem is akkora, hogy ki kelljen bontani a gyerekszoba válaszfalát, ha meghozza a futár. Szolid fekete, tetején a WD logóval, a hátulján meg egy kis USB és egy AC adapter csatlakozóval. Ja, meg egy fehéres LED-del. Semmi csicsa. Használata természetesen pofonegyszerű: bedugjuk a 220-ba, aztán bedugjuk az USB-be aztán kísz.
A Windows 7-em olyan gyorsan felismerte és használhatóvá tette (932 GB, NTFS fájlrendszer), hogy nekem nem volt időm felfogni, épp, hogy csak felpillantottam az USB csatlakoztatásból. Folyamatosan használom kedd óta, gyors mint az ágyú (már amennyire az USB2 engedi), halk, mint a reciprok-ágyú (a laptopé is hangosabb, nem számolva a ventilátor zajjal) és hideg marad, mint a ruszki télben alkalmazott ágyú. Persze ez valószínűleg attól is van, hogy ritkán fűtök, mindig van egy diszkrét hideg a szobában.

Kifejezetten meg vagyok vele elégedve. Imádom. :)